Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

MEZEY ALICE: A Szlavnizai előnevű gróf Sándor család esztergomi palotája és bajnai kastélya

A kastély minden helyiségét reprezentatív falképek díszítették, melyekről az eddigi részleges feltárások alapján alkothatunk képet magunknak. A földszint északi szobasorában sala terrenaszerű kifestések voltak, minden bizonnyal azzal összefüggésben, hogy a kert ebben az időszakban a templom irányában volt. Ebben az épületrészben a lépcsőházon kívül, a benne feltárt falfestés tematikája alapján egy reprezentatív fogadótér volt. A falfelületeket igen gazdag architektúrájú építmények díszítik, és egy lovagló alak, aki a Duna-kanyar menti megyék egykori térképét tartja a kezében. A lovon ülő alak minden bizonnyal Sándor Menyhért, a vármegye alispánja, lova mögött egyessel és sok nullával ellátott feliratú tömött pénzeszacskókat ábrázolt a festő. A kocsiáthajtós előtértől délre szintén reprezentatív kifestesd helyiségek sorakoznak, melyek között a tálaló, az ebédlő, és a dohányzó a déli szobasort foglalják el. Az emelet kocsiáthajtó fölötti két középső helyisége a családi és a társasági reprezentációt szolgálta. Tőle északra a háziúr, délre a háziasszony lakosztálya volt. A XVIII. században előfordult tehát, és erre példa tudomásom szerint a győri Eszterházypalota is, hogy a konyha és minden gazdasági funkció kiszorult a melléképületekbe, amelyek jelen esetben laza, szabálytalan beépítésben, a főépülettől keleti-, délkeleti irányban álltak. A főépület délkeleti sarkához épült földszintes melléképületben volt a konyha, nyilván ezért került az ebédlő a déli földszinti helyiségsorba. Az ételt tehát az udvaron át kellet az ebédlőbe vinni. A kastély korszerűsítését gróf Sándor Móric, a reformkor lovas bravúrjairól híres, sőt hírhedt alakja építtette át 1834-ben, az osztrák hercegnővel, Metternich Leontinával kötött házassága alkalmából. Ez alkalomból korszerűsítették a fűtési rendszert, a főépület két oldalán egy-egy kazánt építettek, és az összes helyiséget légfűtéssel látták el. (Egy gázvilágítási rendszer maradványaiból arra lehet következtetni, hogy talán már ekkor működött, hiszen Széchényi — aki Sándor Móriccal ebben az időben igen jó barátságban volt — 1816-ban hozott gázfejlesztő készüléket Angliából, és nagycenki kastélyában szereltette fel.) A két emeleti lakosztályt is komfortosították, a középső helyiségekben egy-egy fürdőszobát és öltözőhelyiséget alakítottak ki. A falak halványlila, -kék, -zöld színekben tartott egyszerű, sima kifestést kaptak, csupán a két középső terembe készült reprezentatív díszítés, amelyet Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezett az ajtókkal, ablakokkal, és minden berendezési tárggyal együtt. A többi helyiségbe a bútorokat Sándor Móric Angliából hozatta. A konyha azonban ekkor is a melléképületbe szorult. A barokk konyhát is magában foglaló melléképület alatti pince átépítésével hatalmas, a vadászatokon elejtett vadak feldolgozására is alkalmas szuterrén konyhát alakítottak ki, és szellőző berendezéssel látták el. Ahogy az esztergomi ház ismerteíését egy újsághírrel fejeztem be, most a kastélyról 1877-ben, a Fővárosi Lapokban megjelenttel zárom:, ,Az úri kastély érdekes, három oldalról terjedelmes angolkert környezi, melyet jó kocsiút hasít végig. A kanyargózó mellékutak lugasokhoz, remetelakokhoz vezetnek. A park északi részén fekszik a kastély, melynek mellékszárnyai egy szűkebb kertet zárnak a főépülethez. A főlépcsőhöz hosszú folyosók visznek, s azok falai teli vannak aggatva agancsokkal. Már az előcsarnok sportmúzeum, lovagló, kocsizó, vadászó tárgyakkal. Ajtókilincsek szarvascsontból, fogasok vadkanagyarakból..." Az elmondottakból és a bemutatott alaprajzokból megbizonyosodhattunk arról, hogy a bajnai kastély kicsinyítetet másának, derivátumának tekinthető az esztergomi ház, továbbá, hogy ez utóbbi a polgárházak kialakításával rokon.