Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

SEDLMAYR JÁNOS: Műemlék lakóházak helyreállítása és korszerűsítése Sopronban

tal és számos síremlékkel, emeleti helyiségeiben az őskori bronz- és vaskori ásatási leletekkel, a népvándorlási emlékekkel, felül pedig a középkori múlt tárgyi és írásos dokumentumaival. A felső szinten találtuk meg Sopron legszebb gótikus lakóházi termét, amelyet a két hosszoldalon négynégy gótikus mérműves ablak világít meg a restaurálás óta. A Storno-ház már régóta gyűjteményének kiállítóhelye. A hetvenes években történt helyreállítása során azonban nemcsak állagbiztosítását végezték el és nemcsak éttermet létesítettek földszintjén és pincéjében, hanem bemutatták a most feltárt belső falfestését is. Ez utóbbi különös nehézséget jelentett a gyűjtemény bemutatása miatt. Az Esterházyak másik városi palotájában, a Templom utca 4-ben az Erdészeti Múzeum kapott helyet. Későreneszánsz homlokzatát a kutatás szerint hitelesen lehetett visszaállítani, déli oldalszárnyában pedig gótikus szobáit állították vissza. Kiegészítésként szükséges részleteiben újszerű hangvétel is megjelenik korábbi munkáinkhoz képest, de ezek is illeszkedőek (építész-tervező: Kaló Judit). Az idegenforgalom növekedésével egyre több vendéglő, étterem, borozó és söröző nyílt műemléképületekben (nemcsak a Belvárosban, a külső kerületekben is). A Caesar-pinceborozó — az egykori présházban és a kapcsolódó helyiségekben — a hatvanas évek elején létesült, amely a mai napig egyik legkedveltebb betérőhelye idegeneknek és a helyieknek egyaránt. A külföldi turisták, főként az osztrák vendégek a Fő téri vendéglőket keresik fel: a Tábornok-házi Generálist, a Storno-házon belüli éttermet és pincét, valamint az újabban megnyílt Gambrinust. Ez utóbbiban az emeleti helyiségeket XVIII. századi kifestés díszíti, mely külön vonzerőt jelent. Mindhárom étkezőhöz tartozik külső terasz, ahonnan a tér szépsége is élvezhető a járműforgalom kitiltása óta. Kevesebb ma még a szép udvarokban létesült vendéglő, kávézó, fagylaltozó. Pedig a Szent György utca 12. árkádokkal körülvett udvarában lévő cukrászda, a szomszédos házban nyitott fagylaltozó, a Várkerület 19. számú ház hátsó terasza bizonyítja, hogy a soproni udvarok és kertek még sok embert vonzhatnak e lakóházakba. Néhány kisebb lakóházat irodákkal hasznosítottak. Például Országos Műemléki Felügyelőség is, már az ötvenes évek második felében, szakemberei városi irodája számára, a gótikus Új utca 16-ban. Ezt bővítettük a nyolcvanas években a Kolostor utca 13. számú lakóházzal, amelyben a Belváros legkorábbi kőépületét találtuk meg, egy későromán többszintes lakótorony maradványát. E házban is megmaradtak a fafödémek, sőt az emeleti két szinten lévő konyhák is. A padlástérben tanácskozó-előadó helyiséget alakítottunk ki, amelynek terét a századfordulón még álló két oromzat visszaállítása révén növelhettük. Ugyancsak irodák és tárgyalók helyezkednek el az Új utca 4. számú lakóházban, amelyben Sopron másik „lakótornya" maradt fenn. Az épület korszerűsítése és helyreállítása kapcsán a torony belső helyiségeit valamint tömegét úgy alakítottuk ki, hogy a torony belülről, az utca felől és a szomszédos átjáróház udvaráról egyaránt érzékelhető. Egy másik torony jellegű épületbe — a Szent György utca 14. udvarán — iskolai könyvtár került, amelynek többszintes tömegét magas hajlású új tető is fokozza (tervező: H. Nándori Klára). Egy-egy lakóházba, mint pl. az Új utca 18-ba vagy a Várkerület 19. számú épület utcai traktusába közösségi helyiségek, klubok kerültek. Ezeknél könnyen megtarthattuk a ház beosztását: a jellegzetes emeletei előteret, amelyből az utcai barokk szobák nyíltak. Műemléki lakóházakban a kis közintézmények elhelyezésénél sokkal nagyobb gondot jelent jó, korszerű lakásokat kialakítani. E kérdés pedig mindennapos, hiszen — ahogy már kifejtettük — a városközpontokban és ezen belül a műemléki lakóházak nagyobb részében a lakásoknak