Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Juan Cabello – László Csaba: XVI. századi várak az inventáriumok alapján

nagyhatalmú Amadé nádor. Az Aba nemzetségből származó Amadét - III. András halálakor - nem kevesebb, mint Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Ung és Bereg megyék ismerték el uruknak. Az Abák közel három évszázados hatalma Amadé 1311-ben bekövetkezett halálakor, illetve a rozgonyi csata után szertefoszlott. Ezután a vár és birtokai a király kezén tűnik fel Gönccel, Regéccel és Boldogkővel egyetemben. A vár azonban nemsokára a rozgonyi csata hadvezérének, a francia származású Drugeth Fülöp és családjának tulajdonába kerül sok más volt Aba birtokkal együtt, bár úgy tűnik, hogy Füzért másokkal együtt inkább csak honorként bírta - azaz a várnak csupán várnagyai voltak a Drugeth család tagjai. Valószínű, hogy Füzér a XIV. század folyamán megmarad a király birtokában. Feltételezzük, hogy e század során is építkeztek a várban. Ezekról az építkezésekről azonban ma még csak keveset tudunk. Valószínűleg ekkor bővítették a palotát, valamint felépítették azt - a későbbiek során elbontott - épületet is, amelynek boltozati bordáit a kápolna alépítményének falában másodlagosan helyezték el. Elképzelhető, hogy a kaputorony is ekkor épült fel. 1389-ben Zsigmond király Füzért örök adományul a Perényieknek adta, akik székhelyüket Terebesen rendezték be. Azonban arra kell gondolnunk, hogy a század második felében a vár gyakran szolgált Perényi János vagy fiai lakóhelyéül. Ekkor épült fel ugyanis a páratlan szépségű várkápolna. Az épület - méltóan a Perényiek társadalmi állásához - a korszak legjelentősebb építkezései - Pozsony, Vajdahunyad, Buda - sorába illeszkedik. Ugyanakkor építették azt a várfalhoz támaszkodó épületszárnyat, amelyet a palota és a kaputorony közötti részen tártunk fel. Ez a 22 x 7 méteres, önálló épület három helyiségre osztott, melyeket külön-külön lehetett megközelíteni az udvar felől. A valószínűleg földszintes szárny döngölt-sározott padlószintje megegyezett az udvar sziklafelszín alkotta járószintjével. A keleti helyiség volt a legnagyobb, amelynek funkciója az inventáriumok szövegelemzése nyomán egyértelműen meghatározna tó. A mellette húzódó helyiségek rendeltetését is ismerjük. Az egyiket - a helyiséget vastagon borító hamuréteg, valamint a belőle áőkerült nagy mennyiségű állati csont és konyhai edény alapján - konyhának határoztuk meg. A következő helyiséget többször is átépítették, de feltehetően elsősorban igazgatási vagy gazdasági célra használhatták. Az előadásnak nem lehet célja a Magyarország politikai életében jelentős szerepet játszó Perényi család hat generációjának pályafutását nyomon követni. De mindenképpen meg kell említenünk Perényi Péter koronaőrt és Erdélyi vajdát, aki a koronaékszereket Szapolyai János megkoronázása után Füzér várába vitette. Hogy meddig volt a várban a korona, nem tudjuk, talán 1527-ig; ezután Perényi Péter először Temesváron, majd később Siklóson őriztette. Fia, Perényi Gábor, fiú utód nélkül halt meg 1567-ben. Halálával véget ért a füzéri erősséget hat generáción át birtokló Perényi család, a magyar késő középkor e jellegzetes főúri családjának története. A század első kétharmada zavaros viszonyai között Füzér lehetett a Perényiek egyik legbiztonságosabb vára, amelyet az egyre tökéletesedő ágyúkkal szemben újabb és újabb védművekkel igyekeztek ellenállóvá tenni. Ezek közül a kapubástya megerősítéséről, illetve felépítéséről már esett szó. Ezt követte a keleti várfal megerősítése, valamint a nyugati sziklapad nagy méretű bástyájának felépítése. Ismerjük e jelentős munkálatok mestereit is. Az 1530-as évektől Perényi Pétert, majd fiát, Gábort szolgálta egy olasz kómíves, Alessandro Vedani, aki egy 1571-ben kelt levélben így ír: „...Perényi Péter városának és kastélyának erődítményeit készítettem el, mint ahogy Egerben is látni munkámat, hol az egyik én munkám, Füzéren és Terebesen is...." Vedani volt tehát a Perényiek utolsó székhelyének, erődítésének mestere, feltehetően - legalábbis levele erre utal - a család tulajdonában lévő többi munkálatait is ó irányította. Adatunk van arról, hogy rajta kívül 1563-ban egy Jakab nevű kassai mester is épített a várban.