Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Juan Cabello – László Csaba: XVI. századi várak az inventáriumok alapján

az udvarbíró háza tárult elénk. Mellette a tömlöc szimbolizálta a Rákócziak hatalmát. Mindezen épületekből ma semmit nem látunk, csupán a leírások vetítik elénk a képet A belső vár háromszintes tornya előtt újabb kisebb mocsaras folton kell átkelni. A belső kapu „emelcsős" szerkezetén átjutva a várudvarba érünk. Az emeletes lakószárnyak által kerített udvar két sarkában kőbábos reneszánsz lépcsők visznek az emeletre. A keleti sarokban, a torony csatlakozásánál kétkarú, orsós korlátú lépcsőn át az emeleti pitvarba jutunk. A pitvar hátsó sarkaiban tüzelőhelyek, melyek a szomszédos helyiség fűtésére szolgálnak. A falak mentén három karosszék, középütt négyszögű, fehér, festett asztal fogadja a vendéget, aki kabátját a falon lévő két fogas egyikére akaszthatja. A pitvarból négy irányba festett ajtók nyílnak. A déli ajtón át bejutunk az úr házába. Ennek egyik felét „fából csinált rekesztés" zárja el. Ebben a kis kamrában őrizték a készpénzt és az értékeket, pl. a könyveket, a templom berendezéséhez tartozó kannát, tányért, poharat. Az úr szobájának berendezését hat szék, egy fehér asztal, két nyoszolya, fogasok alkották. Ugyanitt látott az összíró két viselt abroszt, de „egyik semmire kellő, szakadozott". Kívül a tornácról fűtött, mázas kályha adta a meleget. Ugyaninnen nyűt egy kis kőkeretes ajtócska a csigalépcsőre, amelyen át az udvari lépcső pihenőtől a padlásig lehetett közlekedni. A kapu felett a toronyszoba, a „kapu felett való palota". Három ablaka közül egy rostélyos, vasrácsos. A déli falba almárium mélyül: „vagyon itt az kőfalban csinált egy almárium, festett, az ajtaján nincsen zár". Valóban, a kutatás feltárt egy vörös festésű falifülkét, mellette a leírás jelezte árnyékszékre nyíló ajtót Megjegyzendő, hogy az 1643-as inventárium az árnyékszék külső falát újra rakottként írja le, és a falkutatás itt javítást állapított meg. Itt találkoznak egymással a források és a helyszíni kutatás eredményei! A szobában mindössze egy asztal és egy hosszú karos szék van. A kaputoronytól balra található az ebédlópalota. Előtte fatornác húzódik, deszkázott, festett oldalú. A tornác végében lépcsőt magába foglaló torony, melyen át a lőréses padlás a földszinttel kapcsolódik. A „lépcsőtorony" egyúttal árnyékszéket rejt magában. Az ebédlőpalotában hársfa deszkából csinált asztal, padszék és fogas található. 1635-ben már csak raktárnak használták a helyiséget, akkor üres hordókat, bőröket tartottak benne, pl. „nagy bőrök, kiket csak darabokban adott be az ménes pásztor, hâ öreg lovak bőri", stb. Visszatérve a tornyon át az úr házába, következik az „asszony eö Nagysága" háza. Asztal, két hosszú padszék, „fejér" karos szék, egy „supillatos", azaz szuperlátos, függönyös ágy, „egy festett, falba csinált ahnánomocska pléhestől - azaz zárástól - kulcs nélkül". Megjegyezzük, hogy nyolc esztendővel később már a zár is hiányzik az ajtócskáról. „Kívül fűtő", azaz kívülről fűtött, zöld csempés kályha állt a sarokban. „Ezen házból nyílik az Leány Asszonyok házára egy gyantáros, pléhes, tolózáras ajtó", - vagyis egy festett ajtó vezetett a szomszéd szobába. Itt a leírások már csupán padszékek, asztal, kettő fogas volt, a sarokban itt is kívül fűtő „Réghi jó zoold mázos kemence". A három eddig írt lakószoba kályháit a pitvar sarkában lévő - a kutatáskor feltárs nyíláson át fűtötték. A leányasszonyok szobája mellett volt a mosóház, külső falában vízkáöntő nyílást találtunk, északra pedig egy árnyékszéket Korábban említettük, hogy a várat a XVII. század elején megosztják a Rákóczi testvérek között. Az inventáriumok írói általában az egyik fél területét járják be, illetve azt, amely közös, de ezt meg is jegyzik, pl. kapu köze, porház, stb. „közös". Esetünkben a mosóház után visszafordul a leíró, azaz Rákóczi György részét itt az emeleten befejezi. Visszatérvén a pitvaron, lépcsőn át a földszintre, leírja az előbbi szobák alatti helyiségeket. Mi most tekintsünk el ettől és folytassuk körbe utunkat. A többször említett pitvarból északra belépünk a leányasszonyok, majd az asszony házába. Mindkettőben asztal, néhány szék és egy festett ágy alkotja a berendezést. Nem hiányoznak a mázas kályhák sem. Az északi szárny nagyobbik felét azÖregh Palota foglalja el. A faragott mennyezetes kandallóval ékes terem lehetett Bocskay fejedelemmé választásának színtere. Mintegy harminc esztendővel