Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Sedlmayr János: Elpusztult belső terek helyreállítási lehetőségei

nyolcszögűekkel pótolta, a hiányzó részleteket pedig sematikus formákkal helyettesítette. Az altemplomon belül csak a hevederíveket újította meg téglából, de teljesen elhagyta a románkori keresztboltozatokat A teret vasbeton mennyezetbe ültetett üvegtáblák világítják meg, amelyek különleges fényt adnak az altemplomnak (elkészült: 1990-ben). A budai domonkosok kolostorának kerengője szinte teljesen elpusztult: alaprajzát régészeti kutatás tisztázta, magassági adatokat a templom északi faláról nyerhettünk (falívek lenyomatai), emellett több borda került elő. A papíron elkészült elméleti rekonstrukciót nem építettük fel, hiszen a megtalált kőfaragványok az egykori mennyiség 5%-át sem tették ki. Az udvar felőli fal pótlására üvegelemekból ártottunk új homlokzatot, amely szerkezetében és megjelenésében is mai jellegű. A kerengő feletti új vasbeton lemezből lógattuk le a boltozatmezőket pótló rézlemez felületeket, amelyek együttesen pótolják a kerengő elpusztult boltozatát, illetve terét. A templom felőli déli oldalon a mezők közé beakasztottuk a bordaelemeket és a záróköveket (elkészült: 1976-ban). A visegrádi lakótorony IV. emeletén az egykori román, illetve gótikus négyosztatú terekből csupán három romos oldalfal maradt meg. A lakótorony helyreállítása során mindkét kor terét be kívántuk mutatni. Egy térben hagytuk meg a IV. emeletet, ahogy az a román kialakítás időszakában épült. A négyosztatú gótikus teret a boltozatrendszer pótlására készült vasháló érzékelteti, amelyet az új vasbeton mennyezetről lógattunk alá. A vállindításokat megnöveltük, a meglévő bordákat és a meglévő zárókövet elhelyeztük. A gótikus térosztás felidézését szolgálja a tér közepére felállított kiállítási tabló is. Az újszerű szerkezetekkel, illetve újszerű anyagokkal alkalmazott kiegészítés sejtetik az egykori tereket (elkészült: 1966-ban). A romterületek fölé kerülő védóépületek is sokszor visszaidézhetik az elpusztult tereket. így például a simontomyai vár elpusztult középoszlopos terét kőtárként hasznosították. A kőtár udvari falát kopilit üvegfallal pótolták, ami a tér zártságát biztosítja. A kőtári kiállításnak egyes elemeit úgy helyezték el a tervezők (Dr. Horler Miklós és Mendele Ferenc), hogy érzékeltetik a tér alátámasztását, illetve boltozatrendszerét. Ráadásul a síkmennyezetben a bordarendszer vetületét is visszaadták, miáltal a kőtárban lévő faragványok és az új tér együttesen érzékelhetővé teszi az elpusztult középoszlopos helyiséget (elkészült). Elpusztult boltozatok érzékeltetése A történeti terek egyik legfontosabb eleme a térlefedés, sok esetben a boltozatok, kupolák. Az elpusztult boltozatok pótlására sokféle frappáns megoldás található és ezekből - az előbbiekben tárgyaltakon kívül - még néhány magyar példát szeretnék bemutatni. Elvileg többféle mód is kínálkozik, mint - bordás boltozatok esetében a térlefedés érzékeltetése a bordaívek teljes vagy részleges felállításával; - térlefedés érzékeltetése a mezők teljes vagy részleges felállításával; - felületet jellemzően meghatározó alkotóvonalak jelzésével. Egyes esetekben, romoknál vagy részben romosán bemutatott emlékeknél a teljes boltozat visszaállítása felesleges vagy gyakorlati nehézséggel jár (pl. vízelvezetés a hátoldalról). Bordás boltozatoknál elegendő lehet az ívek felállítása is, amely végső fokon jelzi a teljes szerkezet formáját. Különösen jól alkalmazható ez ott, ahol a helyszíni feltárásból sok eredeti borda került elő. A diósgyőri vár délnyugati, romosán hagyott saroktornyában Ferenczy Károly a II. szint felett felállította a gótikus keresztboltozatok bordázatát, sőt egymás felett kettőt is. A korábbi alacsonyabbat és felette a későbbi magasabb íveket egyaránt elkészítette, amellyel a szintek változását is jelezte.