A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

oroszoknak meg kellett vetniük lábukat a megszerzett területeken és ki kellett bővíteni a hadiflotta építését. 1703. május 16-án (27-én) a Néva-dclta egyik kis szigetén (Nyulak szigetének hívták) I. Péter parancsára egy új - kicsi, de jól megerősített - erődöt emeltek: Sankt-Pcterburgot. A várat I. Péter cár égi patrónusáról nevezték el. I. Péter (szül. 1672. május 30., trónra lépett 1682-ben, meghalt 1725. január 28.) kiemelkedő államférfi volt, a XVIII. század történetének egyik legmarkánsabb alakja. Uralkodása az orosz államrendszer, politika, gazdaság és kultúra területén végrehajtott nagy reformok időszaka. E reformok eredményeképpen sikerült megoldani egy igen fontos történelmi feladatot: felszámolni a régi Oroszország gazdasági és kulturális elmaradottságát, melynek szociális szerkezetében, életmódjában és kultúrájában még erősen jelen voltak a középkori reminiszcenciák. A péteri reformok elősegítették Oroszország régebbi izoláltságának felszámolását, lehetővé tették, hogy bekapcsolódjék az európai gazdaság, civilizáció és kultúra fejlődésének közös áramlatába. I. Péter egyik legfontosabb állami reformja az új erőd és város építése a Néva torkolatánál. Oroszország előtt megnyílt a számára olyannyira fontos út a Balti-tengerhez. Hamarosan pedig - már az 1710-es évek közepétől - Pétervár Oroszország fővárosa lett. Rendkívül fontos szerepet játszott az orosz-nyugat-európai gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődésében, magának az óriási félázsiai országnak pedig sajátos „elővéd" volt az új progresszív állami rendszer és az új „curopaizáll" kultúra felépítése során. Magától értetődik, hogy Pétervár szerepe az orosz építészet fejlődésében is különösen kiemelkedő volt. Pétervárt nagyon nehéz körülmények között építették - gyakorlatilag egy puszta terepen (itt azelőtt csupán néhány kisebb falu volt), alacsony, nedves, clmocsarasodolt földeken; kevés volt az építőanyag, a munkaerő, az élelmiszer. Ám minden nehézség ellenére a város gyorsan nőtt. A Nyulak szigetén az erőd igen hamar felépült: eredeti földbástyái 40 nap alatt készültek cl. Az erőd ágyúinak védelme alatt benépesültek a partok. Az első lakóházak a szomszédos Gorcxlovoj (Városi) szigeten (ma Pctrogradszkaja sztorona - „Pétervári oldal" a neve) már 1703 nyarán megjelentek. A városi erőd eredeti funkciója hamarosan kibővül: Oroszországnak flottára volt szüksége, ezért 1704. november 5-én a Néva bal partján hajógyárai alapítottak: ez az Admiralitás. A Néva bal partján, az egyik mellékfolyó torkolatánál (később ezt Fontankának kezdik nevezni) 1704-ben, I. Péter hozzákezdett nyári rezidenciája megépítéséhez. így kezdett kialakulni a jövendő oro.-,z főváros kompozíciós szerkezete. Pétervár első ábrázolása Piter Pkart metszete, amelyen a város 1704-cs képe látható. A távolban a Nyulak szigetén épült erőd eredeti földbástyái láthatók (két év múlva téglabástyákkal kezdik felváltani, és ez a munka aztán huszonöt évig elhúzódik). Az erőd fölé magasodik a Szent Péter és Pál fatemplom hegyes tornya (jóval később erről a templomról az erődöt is Péter-Pál erődnek kezdik nevezni). A metszet oldalsó része a szomszédos Gorcxlovoj szigetet és a fiatal városnak a Néva partján épített első lakóházait mutatja. Látható rajta I. Péter kis nyári háza. Tőle nem messze közeli fegyvertársa, Alckszandr Mcnsikov herceg háza. Mcnsikov háza nagyobb és szebb, mint a cáré (ez a továbbiakban is megőrződik - Mcnsikov pétervári és Pétervár környéki palotái nagyobbak és szebbek lesznek, mint a cár rezidenciái). Mcnsikov első kis palotájának architektúrája az orosz építőművészet „europaizálási" folyamatának első lépéseit mutatja, amelyek I. Péter uralkodása idején indullak: a háznak erkélye és csúcsos tornyocskája van. Péter cár nyári faházikója, amelyet 1703. május 24-26-án építettek a cár parancsára, jó állapotban maradt fenn, mert később Péter úgy rendelkezett, hogy őrizzék meg történelmi relikviaként. Ez a ház ma is látható, múzeum van benne. Érdekes, hogy 1723-ban Péter védőburkot („protector") építtetett fölé - egy téglaépületet, amelyen széles nyílások voltak. Ez alighanem az első műemlékvédelmi intézkedés a történelemben. A XIX. században a védőtoko! újjáépítették és a nyílásokat beüvegezték. A Nyári kert, amelyet a Néva bal partján még 1704-ben alakítottak ki, 1717-rc gcometrizált stílusú nagyszerű parkká változott, amelyet szökőkutak díszítettek. A Néva partját fából készült rakparti korláttal erősítették meg, amit kőszínűre festettek. A parton két fából készült ház állt (egy pihenőház és egy étkezőház), valamint egy fa-csarnok. A metszet bal sarkán I. Péter kétszintes, téglából épült Nyári palotája látható, amely a Fontanka eredeténél áll. 1710-1712 között Domcnico Trczini építész emelte. A palota kis méretei és szerény kivitelezése összhangban álltak I. Péter ízlésével és életvitelével. A palota stílusa Péternek a holland építészet iránti szimpátiáját tükrözi (ismeretes, hogy 1697-98-ban inkognitóban Hollandiában tanulmányozta a hajógyártást). 1713-ban Péter meghívására Pétervárra érkezett Andreas Schlüter, a kiváló német szobrász és építész. 1714 tavaszán Péter megbízta, hogy fejezze be a palota kivitelezését és díszítse „vakolással" készült domborművekkel. A domborműveken látható jelenetek antik legendákat és mítoszokat ábrázolnak. Közülük több az „ember és a tenger" témakörben mozog. Ez Péter állami politikáját szimbolizálta: a cár arra törekedett, hogy