A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

élniük magukat távoli elődeik alkotói modorába, nemcsak megismételve technológiájukat, hanem reprodukálva művészi gondolkodásmódjukat, alkotói módszerüket. És restaurátoraink el tudták végezni az alkotói „állényc­gülcs" e nagyon nehéz munkáját. Emellett azonban ;i díszítőelemek helyreállítását maximális történelmi hűség­gel kellett elvégezniük, következésképpen a munka minden fázisában gondosan ellenőrizni kellett, mennyire felel meg az. új az eredetinek. A restaurálás dokumentáris alapját elsősorban régi fényképek és épen maradt töredékek képezték. Sok dolgot azonban analógia alapján kellett megalkotni, és itt a „vezérfonal" a mester alkotói intuíciója, ízlése és az a képessége volt, hogy „beleélje" magát a XVIII. századi mesterek alkotásmódjába. Az építész-restaurátorok először természetes nagyságú vázlatrajzokat készítettek. Majd c rajzok alapján a szobrászok plasztilinból elkészítették a modelleket, összevetve őket a háború előtti fényképekkel és a megmaradt töredékekkel. Ezeket azután gipszből kiöntötték. A gipszöntvények alapján kezdték cl a faragók rekonstruálni a díszítőelemeket a fában. Elsősorban hársfát használlak föl. Ezután a kifaragott elemek az aranyozást végző mesterek kezébe kerültek. A faragást egy gipszből és cnyvből álló speciális elegyből készüli vékony réteggel fedték be, véglege­sen modellálták a formál, és kidolgozták a részletek faktúráját. Azután vékony aranylemezekből álló bevonatot vittek fel a faragásra. A lemezeket speciális enyvvel rögzítenék és speciális szerszámokkal gondosan kisimítot­ták. Aranyozó restaurátorainknak (N. Rogozina, V. Szlczin és mások) sikerült újjáéleszteni a XVIII. századi mesterek feledésbe merült eljárásait, amelyekkel azok az. aranyozott felületnek különböző faktúrát és - a ragyogótól a mattig terjedő - különböző fényt kölcsönöztek. A képtár aranyozott, faragott díszítéseinek restaurálása során nyert tapasztalatokat használták fel a Rastrcl­li által alkotott más belső terek újrateremtésénél is: a lovagi ebédlőnél (ezt a hatvanas évek végén restaurálták) és a palota hozzá csatlakozó szobáinál, valamint a Rastrclli-féle belső tereknél Petcrhofban. A Carszkoje Szclo-i Nagy Palotában végzett egyik utolsó restaurációs munka a nagyterem újjáalkotása volt. A XVIII. századi Oroszországban épült belső terek közül méreteit tekintve ez volt a legnagyobb, berende­zését tekintve pedig a legpompásabb. Legelőször a lcdőlésscl fenyegető szarufatörmclékből álló torlaszt kellett lebontani. A szarufákat helikop­ter segítségével szerelték le, majd ezzel szerelték fel az új acélkonstrukciókat is. A munkálatokat szélcsendes nyári éjszakákon végezték, júniusban és júliusban, amikor Leningrádban éjszaka nagyon világos van. A nagyte­rem restaurálását néhány évvel ezelőtt fejezték be. A háború clőtla terem fölölt festett piafond (mennyezet) volt, amit 1860-ban E. Rancioli és F. Wunderlich festetlek. Ez elpusztult. A restaurátorok nagyon merész döntést hoztak: az 1750-es évekből származó, D. Valcriani által alkotolt mennyezetet akarlak rekonstruálni. Kiderült ugyanis, hogy oldalrészci megmaradtak az egyik pétervári palotában, ahová a XIX. században kerüllek. Sikerült fellelni egy kisméretű rajzot is, amely a Valcriani-félc mennyzet középső részét ábrázolja. Éppen ez szolgált kiindulási pontul a J. Kazakov által vezetett restaurátor-festőművészek számára. Az általuk újjáteremtett „Oroszország győzelme" elnevezést viselő mennyezeti freskó újra elfoglalta helyét a nagyterem mennyezetén, ahogy a XVIII. században is volt. Ami a terem, a tükrök és a többkarú gyertyatartók aranybevonatú faragott díszítését illeti - mindezt tökéletes történeti hűséggel alkották újjá annak a technológiának az alkalmazásával, amit még az 1960-as években dolgoztak ki. A pétervári és a Pétervár környéki barokk palotákról szóló előadásunk véget ért. Restaurátoraink tapaszta­latai, amelyeket a háború utáni években halmoztak föl, méltó az igen figyelmes tanulmányozásra. Most csak nagyon röviden és vázlatosan érinthettük ezeket. Lényegesen több elméleti és gyakorlati információt kaphat az, aki elmegy Leningrádba, és közvetlenül ismerkedik meg a barokk emlékekkel mind a városban, mind Lening­rád híres elővárosaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom