A műemlékvédelem és társtudományai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1989 Eger, 1989)

Lővei Pál: A falkutatások hozzájárulása Győr várostörténetének ismeretéhez

A tér korai képe azt a feltételezést engedi meg, hogy a belőle a sarkokon kiágazó utcák szabályos, a térfalakat egyenes irányban tovább vezető, derékszögű hálózata is középkorú eredetű, vagyis nem a XVI. sz. második felének városfal-építkezéseivel egyidőben teremtették egy girbe-gurba utcarendszer ,,fölött" a merőleges új utcákat, hanem ekkor csak a régebbi, szabályos alaprajzot tisztították meg a katonaság intézkedései útján a későbbi szabálytalan, zavaró építkezésektől, toldásoktól, utcafoglalásoktól. A tér és a város területén végzett régészeti feltárások csekély volta egyelőre még nem teszi lehetővé annak a fentiekből egyébként logikusan következő feltevésnek az igazolását, hogy a tér kialakításával együtt az utcarendszer kezdetei is a XIII. századra, talán az említett, 1271. évi kiváltságlevél utáni évekre lennének keltezhetők. A kutatások során jelentős ismeretet nyertük a Győrt sújtó nagy tűzvész után, az erődítési munkákkal párhuzamos, az 1560—70-es évekre eső lakóházépítkezésekkel kapcsolatban is. Ekkoriak a város első ismert, emeletes lakóházai (a Káptalandomb egy-két középkori épületétől eltekintve), így a mai Liszt F. u. 1. középkori lakóházának nagymértékű kibővítése és emeletessé alakítása; a'Széchenyi tér 1. nagy pincével ellátott, feltehetően ugyancsak emeletessé kiépített sarokháza; a dongaboltozatos pince fölött két háromosztatú szintből állott, emeletes lakóház a Köztársaság tér 12. északi, Alkotmány utcai szárnyában; valamint az Alkotmány u. 20. jelentékeny pincéje; dongaboltozatos pince a Liszt F. u. 11. északi, a Gyógyszertárközbe eső része alatt, egy alápincézett, kétosztatú kis lakóház a Liszt F. u. 22. északnyugati sarkában, és egy hasonló a Liszt F. u. 10. Gorkij utcai sarkánál. A középkorral kapcsolatban negatív „eredményről" is beszámolhatok. Korábban a szakirodalom egy része a Köztársaság tér 12. déli oldalhomlokzatának konzolsoros emeleti kiugrását, valamint a Gyógyszertárköz 4. hasonló homlokzati megoldását középkori épületelemnek tartotta. Most kiderült, hogy az utóbbi a XVII. századból való, az első pedig még későbbi, egyidős a többi homlokzatnak és a belső reprezentatív helyiségeinek gazdag barokk stukkódíszével, az egész lakóháznak az 1721 — 1724 közé keltezhető, nagyszabású kiépítésével. Két másik házról (Alkotmány u. 3. és Liszt F. u. 2.) levéltári adatok alapján állíthatjuk a hasonló konzolsorok XVIII. századi keletkezését, feladatuk az első két esetben az emeleti alapterületek növelése, a két utóbbi házban a korábbi, szabálytalanabb homlokzatvonalú, különböző tulajdonosú, földszintes épületek emeletének egységes síkra hozása volt. Több oszlopos-árkádos udvar, amelyet hagyományosan reneszánsz-korinak .tartottak, az 1720—1730 közötti évtizedből származónak bizonyult (Liszt F. u. 1., Köztársaság tér 12., Széchenyi tér 1., Alkotmány u. 14.). A XVII. századi példák ritkábbak (Gyógyszertárköz 4.), és a XVI. századból valószínűleg nincs egyetlen egy árkádos udvar sem az egész városban. Ezek a más magyarországi városokhoz, így Budához és Sopronhoz viszonyítva régimódi, anakronisztikus megoldások jól jellemzik Győr XVIII. sz. eleji építészetét. A kutatások leglátványosabb eredményei a stukkóval vagy falfestéssel díszített belső lakóterek. Kívül-belül gazdag stukkódekorációt kapott 1721—24 táján a Köztársaság tér 12., minden valószínűség szerint báró Liebenberg tábornok, várparancsnok birtoklása idején. A strukkók egy jó része eddig is ismert volt,a kutatás néhány mennyezeten és az ablakbél let ékben tárt fel további, levakolt részleteket. Az eredeti, a térhatást emelő, árnyékoló festés is előkerült a mészrétegek alól. A hiányos felületeken a vörössel vagy feketével húzott előrajzolás vonalrendszere bukkant elő. A Zichy grófok városi palotájának (Liszt F. u. 20.) hat emeleti szobájában és termében talált falképek egyedülállóak a városban: 1676 körül készült korabarokk festés rétegei, figurális ábrázolású, rokokó jelenetek az 1760 körüli évekből és a XIX. sz. első éveiben festett, klasszicista dekoráció nyújt ma, a restaurálás után pompás hátteret a városi házasságkötő teremnek és az anyakönyvi hivatalnak. Problémát jelentett a helyreállítás és restaurálás során, hogy a több különböző periódus rétegeit egymás fölött találták meg. Két teremben a későbbi, XIX. századi réteg egyenesen rákerült a régebbire, köztes vakolatréteg nélkül, így az értékesebb régebbi, figurális festés helyreállításakor az újabb levétele lehetetlen volt, a fényképezésen és egyes motívumok 1:1 arányú lemásolásán kívül csak színhű akvarellrekonstrukciók készítésére volt mód. Ugyancsak nemesi család tulajdonában volt a Liszt F. u. 11., amelynek egyik emeleti helyiségében valamivel gyengébb művészi színvonalú, de igen vidám, érdekes festés került elő az 1770 körüli időből, szökőkúttal és narancsfákkal díszített kert ábrázolásával. A festett faldekorációk elterjedését mutatja, hogy ha rosszabb állapotban is, de előkerültek a Széchenyi tér 4ben, a Liszt F. u. 22-ben és 19-ben is. Ezek restaurálása a rosszabb megtartás és részben a lakásfunkció miatt nem volt lehetséges. Festmények házhomlokzatokon is előkerültek. Egy Maria Immaculata és Nepomuki Szent János képe díszíti a Liszt F. u. 22., XVTII. sz. közepi homlokzatát. A Rákóczi u. 25-ben egy pékmester díszítette 1800 körül házát a Szentháromság képével, amely alatt mestersége jelvényeit is megfesttette, mintegy reklámként. A kutatási eredmények több esetben az épületek tervezett funkciójának megváltoztatásához vezettek. A ma általános egy-két szobás lakásokban helyreállított barokk falképekkel aligha lehet együtt élni, amikor nincs mód szekrények elhelyezésére, szögek beverésére, ráadásul az igen költséges restaurálás fáradtsága is majdnem hiábavaló lenne, hiszen a közönség nem élvezhetné a művet. így lett a Zichy palotából anyakönyvi hivatal, a Liszt F. u. 11. kertábrázolásos terméből csak ülőbútort igénylő tárgyaló, vagy a kutatások során tisztázott helyiségbeosztasban mai lakást gazdaságosan elhelyezni nem tudó tervezés irányának megváltoztatásává! népszerű múzeumi kiállítás a Széchenyi tér 4-ben. Nyugodtan állítható, hogy a ma már egész utcák, terek gondosan helyreállított együtteseivel dicsekedő Győr a műemléki vizsgálatok, falkutatások eredményeként látványban is sokat gazdagodott, és a város történetének ismerete is szélesebb alapokat nyert.