A műemlékvédelem és társtudományai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1989 Eger, 1989)
Michael Horsky: Informatika és műemlékvédelem
ták el az ismert Velencei Chartát, és ennek kapcsán az összes modern elvet v amely a műemlékvédelemmel kapcsolatos. Ennek a Chartának az alapján hozták létre Párizsban 1971-ben az ICOMOS információs központját. Az ICOMOS szervezet az elmúlt húsz év alatt három nagy kongresszust tartott a műemlékek nyilvántartásbavételével kapcsolatban. Az első kongresszus 1977-ben Varsóban volt, melynek eredményeként a résztvevők javasolták, hogy hozzanak létre egy adatbankot, amelyben a világ összes műemlékével kapcsolatos információt tárolják. A párizsi, 1980 as konferencia határozatot fogadott el, hogy a műemlékek nyilvántartásához használják fel a számítógépeket. A harmadik konferencia Olaszországban, Pisában volt, 1984-ben. Ezen az ingatlan emlékekre fordították a figyelmet. A 70-es évek végén az ICOMOS ez irányú tevékenységével kapcsolatban a szocialista országok kulturális minisztériumai létrehoztak egy speciális csoportot, az úgynevezett műemlékek restaurálásával foglalkozó állandó munkacsoportot. Ezen bizottság élén a lengyel kulturális minisztérium áll. Jelentősége az, hogy koordinálja, összefogja a műemlékvédelemmel kapcsolatos munkákat, és kifejezi azt is, hogy biztosak lehetünk abban, hogy Lengyelországban a műemlékvédelem magas fokon történik. A Lengyel Kulturális Minisztérium dokumentumaival kapcsolatban: 19 témabizottságra dolgozták ki a tudományos feladatokat. Csak néhány példát szeretnék ezek közül megemlíteni. Az egyik a városokkal foglalkozik - a mi munkánk is kapcsolatos ezzel; a következő a régészeti emlékek témája, a turizmus és a propaganda témája és így tovább. Természetesen technológiai anyagok. - r Annak érdekében, hogy megoldjuk a műemlékek számbavételének problémáját, létrehoztak egy nemzetközi témabizottspgot, amelynek neve: A műemléki nyilvántartás módszerei és technikája. Ennek a bizottságnak a munkájában kelef- és közép-kelet-európai országok is részt vesznek. Engedjék meg, hogy bemutassam önöknek Pétravich doktor urat, aki kb. 9 évig vett részt ebben a munkában a magyar témabizottság és az OMF részéről. Lehet, hogy a, vitában velem együtt elmondja, hogyan működött ez a magyar témabizottság. Az első szakaszban (1985 ig) a munkálatok, a feladatok megoldása a nemzeti rendszerek, a nyilvántartási módszerek tanulmányozására, valamint az ingatlan kulturális emlékek állami listáinak bevezetésére irányultak. A szocialista országok műemléknyilvántartási rendszerének megteremtésére 141 részfeladatot oldottunk-tneg. Ezen belül különös figyelmet fordítottunk a nyilvántartás fogalmainak és szakkifejezéseinek jegyzékére. Az anyagok egy része megtekinthető. Ezenkívül a feladatok megoldásának legfontosabb eredménye az információs bank kísérleti modelljének kidolgozása volt. Természetesen ez csak egy része a dokumentációs anyanyagnak. Még azt szeretném elmondani, hogy véleményünk, információnk szerint a műemlékvédelemben ez az első automatikus regiszter, a műemlékek első olyan regisztere, amelyben a fent említett öt ország műemlékei vannak feldolgozva. E közös munkán kívül, melynek egy részét önök itt láthatják, évente tanácskozások folynak a résztvevő országok valamelyikében. Pl. 1983-ban Észtországban, Tallinban volt ez a tanácskozás, amelynek során Észtország Műemlékvédelmi Intézetében nagyon részletesen megvitattuk, hogyan lehet ilyen szisztémát Észtország számára is kidolgozni, ők pedig nagyon érdekes munkákat mutattak nekünk. Ezenkívül 1985-ben megmutatták a rendszer kialakítását Bulgáriában, és részletesen megvizsgáltuk az ott kidolgozott módszereket. A múlt évben bizottságunk az NDK-ban, a Lutherhausban Wittenberg városban ülésezett. Az ismert drezdai intézetben, melynek Mayer doktor úr a vezetője, megmutatták, hogy a számítógépek felhasználása fotogrammetriában hogyan használható a műemlékek nyilván tartásához és dokumentálásához. Szólok néhány szót arról, hogy ebben az időben, a mi információink szerint, mit tett az információs központ Párizsban. Keretein belül hozták létre a híres nemzetközi szakértői bizottságot az amerikai művészettörténész, Meredith Sykes vezetésével. Ez a nemzetközi bizottság az egész világon vizsgálatokat végzett azzal kapcsolatban, hogyan működik a műemléknyilvántartási rendszer, a műemlékek hivatalos dokumentációja, és milyen kapcsolatban állnak az automatizált adatfeldolgozással. Ezen vizsgálatok sorában a következő országok vettek részt: Argentína, Kanada, India, Olaszország, Japán, Mexiko, Marokko, Lengyelország, Zambia és New York város. Az elemzésből kiderül, hogy a műemlékek nyilvántartásának különböző megoldásai vannak, de mindegyikben közös, hogy elektronikus számítógépeket használnak (csak Lengyelországban, Indiában, Japánban nem használják még a műemlékek számbavételénél a számítógépeket). Jogos a kérdés: vajon a japánok miért nem akarják a műemlékvédelemben a számítógépet használni? Mindannyian az automatizálás irányába haladunk, ugyanakkor Japán nem. Nem értem miért, nincs elegendő információm erről. Lehet, hogy a vita folyamán megmagyarázzák ezt nekem. Végül szeretnék beszélni a most folyó dolgokról, arról, hogy a nemzetközi témabizottság mivel foglalkozik most. A második szakaszban feldolgozzuk elsősorban az ICOMOS elemzéseit, amit elkészítenek New Yorkban, Lengyelországban, Zambiában országaink számára, tehát, hogy ezeket hogyan használta fel az ICOMOS Párizsban. Megtekinthetik, hogy az adatok struktúrája mit mutat. Budapestről is hoztam egy anyagot, de ez minden országban megtalálható. Ugy gondoljuk, hogy 1990-re össze lehet hasonlítani a mi rendszerünket az egész világgal. Ezenkívül nyolc altémában dolgozzuk ki a te*rveket. (Ezeken az altémákon dolgozik az én intézetem, amely a munkák fő összefogója, koordinálója, de ezenkívül vannak még külön felelősök a részfeladatokra.) Az első alterna: A műemlékek dokumentálásának módszerei és technikája, felelős a Műemléki és Természetvédelmi Állami Bizottság Prágában. A második alterna: A műemlékeket lajstromba vevő állami jegyzékek vezetésének módszerel és technikája, felelős a szófiai Kulturális Emlékek Nemzeti Intézete. A harmadik alterna: A tartalom és a technika egységesítése a műemlékekkel kapcsolatos információk feldolgozása során. Felelős: a moszkvai intézet. A negyedik a történelmi városépítészeti komplexumok nyilvántartásának módszerei és technikája, felelős: a szófiai intézet. Az ötödik a műemlék-
