Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)

Stefan Slachta: A magyar építészek tevékenysége Szlovákiában 1871-1918 között

becsiek, ami valószínűleg abból eredt, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkeztek az ipari technológia területén, de főleg azért, mert az ipari üzemeket osztrák cégek alapították, Lmerl viszont egy terv, a Selmecbányái dohánygyáré 1871 -bői. A tervező Gétsányi András — egy budapesti építész mester. Ő tervezte és építette a vichnyei gyógyszállót is 1883-ban. Az évszázad végén sok városban kaszárnyákat építettek. A miskolci Adler Károly volt a losonci tüzérségi kaszárnya tervezője. Az évszázad végén a szórakozni vágyó közönség részére sok épület épült. Zólyom és Besztercebánya vonzásában például Sebestyén Artúr két mozitermet tervezett szecessziós stílusban. Ezeket azóta lebontották. A késő eklekticizmus szellemében tervezte 1898-99-ben Lang Adolf Sándor (1848-1913) és Steinhard Antal (1856-1928) az új kassai színházat. Lang Adolf legismertebb műve a pécsi színház. Gerstler Kálmán (1850-1927), a budapesti építész 1899-ben egy tervpályázatot nyert meg az iglói szinház és vigadó megépítésére, ezeket 1900-1905 között építette meg szecessziós stílusban az eperjesi Vigadó mestere Vojtech Gerster Szlovákiában a 19. sz. második felében szükségessé vált újabb középületek megépítése és ez megint sok magyar építészt mozgósított. Az egyik legismertebb mű például az egyemeletes városháza Losoncon. Az építész Nagy Virgil (1859-1921) a budapesti műegyetem professzora. Az épületet 1894-ben fejezték be. Nagy tervezte a Takarékpénztár és a Hitelbank sarokpalotáját is. Egyike volt az első közigazgatási épületeknek Kassa főutcáján a Megyei és Járási Bíróság épülete. 1873-ban épült. Az építész Wagner Gyula. Az egyemeletes Tanácsházát Dobsinán már 1870-ben megépítették. A 19. századi gyógyépücllck közül különös figyelmet érdemel Alpár Ignác (1895-1928) munkája a „Kursalon" Pöstyénben, melynek nagysága általános csodálatot ébresztett. Korilnyicafürdő, melyet 1850-ben alapítottak, sok gyógy épület tel rendelkezik 1893-ból melyek a budapesti építészektől, Fejértől és RittertőJ származnak. Flubner Jenő Komáromnak egy kórházat tervezett 1897-ben. A magyar építészek szlovákiai tevékenységének fénykorát az 1900-1918-ig terjedő időszakra tehetjük. Az építészetben a historizáló tendenciák dominálnak. Ugyanakkor egy új építészeti beállítás elemei is felbukannak, melyek a szecesszióhoz valamint Wagner bécsi iskolájához nyúlnak vissza. A későekíektikus épületek közül Pártos Gyula munkái érdemesek említésre — a pozsonyi Főposta 1909 és 1912 között épült, a pozsonyi Lurászati Kutatóintézet és a kassai felsöleányiskola pedig 1894-96-ban. A budapesti Wälder Gyula professzor alkotása a besztercebányai erdőigazgatóság épülete, az Állami Ipariskola romantikus neogót épülete a pozsonyi Dunaparton (1904). Kolbcnmeyer Gyulától (1851-1918) 1913 és 1915 között a budapesti Fónagy cég felépíti az eklektikus lőcsei gimnáziumot. Selmecbányán találhatók Makai Endre művei, a Bányászati és Kohászati Iskola (1899), Szabó Jenőtől a Bányászati Iskola laboratóriumai (1912), Ybl Lajostól a Piarista Gimnázium épülete (1913). Neobarokk jelleggel rendelkezik a rimaszombati megyeháza, Vojtech Czigler müve (1912), aki a híres kassai Andrássy palotát is tervezte (1898). Természetesen találunk a középületek mellett számos lakóházat is — különösen Dél-Szlovákia nagyobb városaiban, amelyeket magyar építészek tervei szerint valósítottak meg. Ezek az új stílusú házak például Kassán a Furcikova utcában, a Roosevelt utcában, a Srobárova utcában, a Lenin és Patrov generális utcákban, a Kommenskeka utcában találhatók. Besztercebányán van a Sebestyén és Szász Károly lakóház 1905-ből, Losoncon a Sterk Sebestyén ház, Komáromban a Fischer Ferenc ház és még sok egyéb. Meg kell említenünk a magyar építészek által tervezett iskolaépületeket. A legjelentősebbek közé tartozik az evangélikus líceum nagy épülete Pozsonyban, Alpár Ignác tervezte 1894-ben. Alpár Ignác a budapesti késöcklcktika képviselője, itt az új motívumok halmazát mutatja be. Különösen érdekesek a változatos ablakkeretek. Szlovákia építészettörténetében fontos elemnek tartjuk ma a magyar építészek úgynevezett „magyar szecessziós" műveit. Ide tartozik a Kék Templom — a pozsonyi Szt. Erzsébet templom, Lechner Ödön műve, akinek a budapesti épüielei ezen építészeti korszak legérdekesebb alkotásai közé tartoznak. A fent említett kis templom Pozsony központjában van és a közelmúltban újították fel. A leglátogatottabb templomok közé tartozik. Hozzá tartozik az azonos stílusban felépített plébánia épülete is. Közvetlen közelében Lechernek egy másik műve áll — a volt reálgimnázium --, egy nagy L alakú épület. Régi kápolnája most tornaterem. Ez a Kék Templommal egységes stílusban épült. Lcchnernck művei közül megemlítjük még az 1910-ből származó rozsnyói evangélikus líceumot és még több lakóházat, melyek a tervei alapján készültek. Nem helyes viszont az az állítás, hogy a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum tervét is ő készítette. Lechner ugyan részt volt a pályázatban de az épület 1899 és 1907 között az ottani Jakoba tervei szerint készült cl. Egy nem kevésbé ismert alakja a magyar szecessziós építészetnek Mcgyasszay István. Tervei szerint Szlovákiában több épület jött létre. Egyike a legismertebbeknek a római katolikus templom és mauzóleum Mulában, Losonc mellett. (1909-1918) Az érdekes építészeti megoldáson kivül azért is érdemes megemlíteni, mert az akkori Magyarország területén ez az első vasbeton épület. Ez egy többszöri épület szentéllyel. Az egyesített szárnyú ablakokon már vasbeton mérmű van. Mcgyasszay második alkotása Szlovákiában a Szt. László templom Ógyallán, melyet 19121913 között építettek. Az alaprajza egy görög kereszt nagy sokszöggel a kereszt szárainak metszővonalában. Szecessziós stílusban épült de megtaláljuk benne az erdélyi gót építészet elemeit is, különösen a különálló toronynál, melynek karzata fa, sisakja pedig gúla alakú. Érdemes még a presbitérium szecessziós stílusú rácsozata. A szecesszió érdekes példái még Komora és Jakab művei, akik már 1904-ben terveztek egy lakóházat a Sturovó utcában később pedig megnyerték a pályázatot a pozsonyi Vigadó épületével kapcsolatosan. Ennél a munkálatok 1913-ban kezdődtek. Az épület magán viseli az eklektika ismertető jeleit is. Az architektúra befolyásolta a városi tanács tagjait; konzervatív beállítottságuk odavezetett, hogy megtalálni ezen a késő barokk és a késő rokokó jegyeit is. A művészi díszítésben részt vett Mesner Adolf pozsonyi'szobrász, a főbejárat kiképzésénél, a bécsi Scholl szobrászok (a főlépcső kariatidái), valamint Lászlovsky (a vadember feje a Palackeho utca felé), Kiener linzi mester (a Fucikova utcai homlokzat bejárata) Kollmann budapesti szobrász (a félkörivű mennyezet az csztrád felett). A nagy-