Népek és nemzetek közös építészeti öröksége (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1988 Eger, 1988)

Szabó Sándor, a Városi Tanács elnökhelyettesének beszéde

Szabó Sándor a Városi Tanács elnökhelyettese Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! A város vendégszerető állampolgárai, vezetői nevében tisztelettel köszöntöm nagyrabecsült vendégeinket, a Műemlékvédelmi Nyári Egyetem valamennyi kedves résztvevőjét. Megtisztelő városunk számára az Önök érdeklődése. Különösen azoké, akiket városunk szépsége, értékteremtő munkánk eredményei, rendezvényünk szakmai sikere ismét ide csábított Egerbe. Önök azok, akik a változásokat is érzékelve, szakmai tanácsaikkal, bíráló vagy elismerő megjegyzéseikkel, a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével a még igényesebb munkálkodásra serkentenek bennünket. Önöket, régi ismerősöket, barátként, segítő társként is köszönti a történelmi város. Boldogok vagyunk, hogy új arcokat, új érdeklődőket is köszönthetünk. Bizonyára egyre szélesebb körben válik ismertté — hazánkban és országhatárainkon kívül is — a közel 1000 éves város történelmi értékeinek megmentése, és a modern városi igények kielégítése, harmonikus egységben történő megoldásának eddigi eredményei. Eger neve előkelő helyet foglal el a magyar történelemben. Itthon és határainkon kívül is a legismertebb magyar települések egyike. Ez a hely már az évezred elején, a magyar honfoglalás korában is lakott volt. A település kialakulása I. István (államalapító királyunk) nemzetteremtő munkásságának eredménye. Az általa alapított 10 egyházi központ egyikeként létrehozta az Egri Püspökséget. Államalapítónk, Szent István halálának 950. évfordulójára emlékezik ebben az évben a magyar nemzet és kiemelt hálával Eger város ma élő lakossága is. A város nevét az évszázadok során kiemelkedő tetteket végrehajtó tehetséges és bátor emberek maradandó alkotásai, helytállása közismertté, feíejaietetlenné tették. Az igazi hírnevet a török elleni küzdelemben vívta ki Eger. Európában is ismertté vált, hogy 1552-ben a többszörös túlerővel szemben 2200 mindenre elszánt hazafi eredményesen megvédte Eger várát. Ez a tett nemcsak Magyarország, hanem Európa számára is nagy jelentőséggel bírt. A hatalmas Oszmán birodalomban fogalommá vált Eger vára. Dobó István és vitézei, az egri nők hazaszeretete, hősiessége napjainkban is több, mint élő legenda; nem pusztán Gárdonyi Géza „Egri Csillagok" című regényének története, hanem az itt élők szellemiségére is ható, cselekvésüket befolyásoló dicsőséges hagyaték. A folyamatosan gyarapodó, gazdagodó történelmi folyamatban a fő mozgatóerő a földrajzi terület, a haza, a lakóhely tisztelete, megbecsülése, az elődöktől örökölt környezeti kultúra megóvása és gyarapítása. Ez a történelmi légkör (melyet nagyon nehéz volna röviden és találóan definiálni) a városi ember életelemévé, érzelmeit, cselekvéseit irányító városépítő filozófiává vált. Ez adott erőt ahhoz, hogy a történelem vérzivatarait, a természeti csapásokat követően mindig újjászületett ez a település, sőt voltak időszakok, amikor az emberi kultúra élvonalába tudott emelkedni. A mai Eger és lakosai büszkén vallják és ápolják az elődök hagyatékait. Kellően érzik felelősségét is annak, hogy napjainkban is sokat kell tenni az értékek, a hírnév megőrzéséért, a patinás múlt és a modern igényeket támasztó jelen közötti harmónia megteremtéséért. ^ Egerben a várospolitika fontos célja: olyan megoldásokat találni az új követelmények befogadására, hogy az ne sértse a történelni értékű régit, s ugyanakkor találkozzék a lakosság, a közvélemény egyetértésével, támogatásával. Alapvető követelmény volt, hogy a városi funkció érvényesítése szolgálja a lakosságot, ugyanakkor formálja a közízlést, erősítse az emberek városhoz való kötődését. A jelen feladatai sem kisebbek a városépítő elődökéitől. Eger táji adottságokban, történelmi hagyományokban és műemlékekben gazdag település, melynek egész belvárosi épülel-együtiesc műemlékileg védett, és országosan is egyedülálló történelmi értékű városmagot ölel fel. Éppen ezért a városfejlesztési elképzeléseket azzal az igénnyel kellett megfogalmaznunk és megvalósítanunk, hogy a születendő új harmonizáljon a régivel, mindemellett funkciójában a régi is korszerű legyen, s együttesen szolgálja évszázados értékeink megóvását. E törekvéseknek is a múltba visszanyúló gyökerei vannak. 1868-ban, 120 évvel ezelőtt Egerben ülésezett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIII. közgyűlése, ahol először fogalmazódott meg, hogy az elődök által létrehozott építészeti alkotásokat meg kell menteni az utókor számára. Ez a gondolat öltött testet a Magyarországon 1872-ben megszületett műemlékvédelmi törvényben. A város történetének különböző korszakait különböző mértékben ismerjük. Vannak korszakok, amelyek történelmi jellegüknél fogva ismertek, pl. a török támadás, és vannak, amelyek építészeti stílussal határozzák meg a város arculatát. A barokk-kori építészet emelte Egert az ország legszebb, legpatinásabb történelmi városainak sorába. A város alig több, mint fél évszázad alatt a XVIII. sz. második felében épült ki, ami szinte példa nélküli a magyar városok történetében. Pompás változatossága, valamennyi magyar várost felülmúló XVIII. századi városképe a barokkot nem önállóan, hanem copf-stílussal karöltve hozta létre. Ez. a korszak alakította ki a város jelenlegi szerkezetét is. A későbbi korok emiékei már gyérebbek és a Székesegyház kivételével nem jelentősek. Viszont a Líceum és a Székesegyház egymásra utaló megjelenése, egy tengelyre felfűzve ritka építészeti példája a kétpólusos elhelyezésnek. A város műemlékeivel sok ismertető leírás foglalkozik. Ezek is említik, hogy lényegében az egész belvárost műemléknek tekinthetjük, mert nemcsak egyes épületeiben, hanem főbb terein és utcáin máig meg tudta őrizni értékeit és szervesen fejlődött egységes városképpé. Ennek köszönhető, hogy Eger jelentős helyet foglal el a legkiválóbb hazai műemléki együttesek között és méltón nevezhetjük a műemlékek városának, hiszen közel 160 műemléket és műemlék jellegű épületet tartunk számon. Az egész belvárost, a régi Egert műemlékjellegű területként kezeljük. Az építészettel egyidőben a társművészetek is fejlődtek. Felbecsülhetetlen értékű freskók, festmények, barokk szobrok születtek és a lakatosművészet is magas fokra emelkedett Fazola Henrik míves munkái nyomán.