Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Dr. Friedrich Bouvier: A stájerországi vas útja

25. Épületállománnyal kapcsolatos rajz (Prof. Wehdorn) Világosan kivehető a koncentrálás a Vordernberg területén. 26. Rajz az épületek korával kapcsolatosan 27. Épületek állapotával kapcsolatos rajz Wehdorn professzor készített a Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából egy tanulmányt a használattal kapcsolatosan. 28. Vordernberg, 4. sz. kerékmű Ez a faszenes kohó állagában majdnem üzemképes, európai vonatkozásban is fontos ipari műemlék. Az 1847-ben elkészült telep magába foglalja a kohóépületet és két pörkölőkemencét. 1498-ig lehetett ennek a kerékműnek a fennállását viszszavezetni. 191 l-ben állították le. Schuster, oki. mérnök fáradozásai nyomán 1938-ban védetté nyilvánították, de végül elpusztult. (Fenntartás problémája.) „A négyes sz. kerékmű baráti egyesülete" restauráltatta, és 1959-ben megnyílt mint múzeum. 29. Vordernberg, 4-es sz. kerékmű, homlokzati terv Az attikán a kerékmű jele. Minden kerékmesternek megvolt a saját emblémája. 30. Vordernberg, 4-es sz. kerékmű, metszet Üzemeltetés alatt műszakonként 5 ember dolgozott. A műszak 12 órás volt, váltották a kemencét, a kohót. Az 1878-as átépítés után, az éves termelés 10 tonnáról 15 tonnára emelkedett. Ez egy mai modern kohó egynapi termelésének felel meg. 31. Vordernberg, 4-essz. kerékmű, alaprajz Földszinti alaprajzon láthatók a vízikerekek és a csapolóboltozat. 32. Vordernberg, 4-es sz. kerékmű, csapolóboltozat A csapolás 3 óránként történt. Ezt a műveletet itt a múzeumban a meglevő szerszámok segítségével ma is jól be lehet mutatni. Az egyesület törekvéseit 1986-ban megjutalmazták az osztrák „Példamutató műemlékvédelemért" éremmel. 33. Vordernberg, a Steyrer ház Minden kerékműhöz tartozik az ún. úriház, ez a kerékmester családjának lakása. A Steyrer nevű mester volt a 4-es sz. kerékmű tulajdonosa. Az épület a XVI. századból származik, a hagymatető a XVII. századból. Létezik még egy gyalogos átjáró a XX. századból. 34. Vordernberg, piaci kút A mostani főtéren állott a századfordulóig, ahol most a kút van, az 5. sz. kerékmű, amely 1837—1859 között János főherceg tulajdonában volt. Pontosan ott, ahol a piaci kút áll, állt a kemencetörzs. (Talapzat.) 35. Vordernberg, 2. sz kerékmű A századfordulóig, a főtéren, ahol most a kút áll, állt az 5-ös sz. keréküzem, amely 1827 és 1895 között János főherceg tulajdonában volt. 36. Vordernberg, 1. sz. kerékmű, metszet A metszet betekintést ad a lejtőhöz viszonyított topográfiai helyzetbe. 37. Vordernberg, 1. sz. kerékmű, rálátás a szénbunkerre Jelenleg átépítés alatt van. Garázst képeznek ki lakókocsik és csónakok számára. Azelőtt a szállításhoz használt lovakat helyezték el a földszinten. Minden üzemnek 15—20 lova volt. 38. Vordernberg, 1. sz. kerékmű, úriház A régi tulajdonos után a házat „Peitinger" háznak nevezik. A láncok a ház előtt a tulajdonos különös jogaira utalnak. 39. 1. sz. kerékmű, Vordernberg, úriház portálja 40. 2. sz. kerékmű, Vordernberg, úriház Az üzem maga már nem létezik, a 60-as években lebontották a romokat. A kerékmester Hans Adam Stampfer, régebbi épülettestek felhasználásával építette ezt a házat. 150 évvel később alakították át a homlokzatot klasszicistára. János főherceg ezt 1822-ben megszerzi. 1840-ben máriacelli öntvényből elkészítteti a bányász- és kohómunkás ábrázolását. A ház neve „János főherceg ház". János főhercegnek Vordernberg nagyon sokat köszönhet. Angliai utazása során (1815—16) a főherceg betekintést nyerhetett a vas- és acélgyártás fejlődésébe, amit az ipari forradalom eredményezett. Belépése után a kerekesmesteri rendbe, sokat kezdeményezett és meggyorsított egy sor újítást. A „Vordernbergi Kerekesmesterek Egyesületének" újjáélesztésével (1829) megszüntették a szűk látókörű, egymással való konkurálást és megteremtették a vordernbergi és erzbergi bányászat egységes vezetésének alapjait. Korszerűsítették az ércszállítást Vordernbergbe. A vasszállító pálya kiépítésével az ércárakat a kerékmesterek felé 40%-kal le tudták szállítani. Szociális létesítmények is épültek (kórház). A főhercegnek sikerült meggyorsítania a tárgyalásokat egy bányászati főiskola létesítésével kapcsolatosan. Ezt az intézetet végül 1840-ben nyitották meg Vordernbergben. 41. Vordernberg, János főherceg háza klasszicista ablakkosarakkal 42. 2. sz. kerékmű, úriház (János főherceg ház) Az üzem megjelölése „Kreuzweh-Kerékmű". 43. 3. sz. kerékmű, Vordernberg Már a XV. század óta áll ezen a helyen egy kohó. Az 1853-ban épített új kohó a napi 15 tonnával már a dupláját termelte annak, amit a többi vordernbergi kohó. Több átépítés lehetővé tette 30 évvel később a napi 50 tonnás nyersvas-termelést. 1983 óta látogatható. A vordernbergiek és a restaurátorok társadalmi munkájának köszönhetően lehetett ennek a kerékműnek a maradványait megmenteni, felújítani. A szélfúvógépet nemcsak a vízikerék működtette, hanem egy hatalmas gőzgép (Boroszlóból), az első ilyen volt Vordernbergben. Az alpesi vidék vastermelésében alkalmazott hasonló gépek vonatkozásában is az elsők közé sorolható. A gépépítészet 115 éves műemléke védett. Bemutatás céljából napjainkban villamos energiával lehet működtetni. Az üzemet 1921-ben álh'tották le.