Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Örsi Károly: Történeti kertjeink

Az 1780—90-es években monumentális angolkert romantikus építményévé vált a romos középkori vár, és ezt a szerepét csak megerősítette az 1815-ös helyreállítás, amikor Charles Moreau tervei szerint az angolkertbe több múromot építettek. Gr. Esterházy János építteti a csákvári kastély építésével egy időben, részben azonos tervezőkkel. Megtalálható itt az angolkert minden kelléke: műrom, mecset, kerti lak, vízimalmok, lovarda, griffek kőből, pokol nevű műbarlang, pálmaház, szobrok, lugasok, források, tavak (Nagy- és Cseke-tó), vízrendszerek, amelyek télen sem fagytak be, és a kor új, divatos növényei: fűzfa, jegenye, nyár, platán, akác stb. Ma ez a rész újul meg (kivitelező: Komárom megyei Kertépítő Vállalat, tervező: Klimes Attila, FŐKERT). Egész tájat szerveztek hatalmas angolkertté az 1747-ben mesterségesen létesített 600 kh-os Nagy-tó mögött, a pálmaház, a műrom környékén, ahol a parkból a látványt a környező hegyek zárják. Ezt áz együttest Kazinczy Ferenc, a felvilágosodás nagy alakja, egyben kertesztéta is megcsodálta, méltatta. A Cseke-tó és környékének konstrukciója jó ütemben halad itt, újul meg hazánk egyik nemzetközi viszonylatban is jelentős történeti kertje, kertépítészeti alkotása. A megye, a város vezetőinek, alkotóinak érdeme, hogy a város közepében, magjában is meg tudták védeni e nagyszerű, egész Tatát átszövő műemlékegyüttest. Ma talán keveseknek jut eszébe, hogy ez egy hatalmas angolkert, és hogy ma is ez Tata fő idegenfordalmi nevezetessége, látványossága, dolgozó embereinek pihenőhelye. A jelenleg kivitelezés alatt levő műemlékvédelmi munkák között volumenében, de jelentőségében is az elsők közé sorolható a keszthelyi volt Festetich kastély és történeti kertjének felújítása a Balaton partján. A KÖZTI Kertépítészeti Szakosztálya tervezésében az OMF konzultatív közreműködésével, a Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében ezekben az években újul meg a kert. A teljesen elavult szökőkutak kőfaragó munkáit a Budapesti Kőfaragó Vállalat végezte. A felújítási munkák során a kert megtisztul a későbbi korokban ültetett, a történeti kerthez nem megfelelő növényeitől, gyűjteményes jellegű vagy talán inkább jellegtelen anyagától. (Sajnos, az utóbbi évtizedekben még mindig a faj- és fajtagazdagság növelésében keresik a kertrekonstrukció megoldását, pedig ez kertépítészetileg helytelen. Éppen úgy, ahogy egy építészeti alkotás sem építőanyagok gyűjteménye.) Az angolkert a Békás-tóval (teknősbéka) gazdagodott, mesterséges vízesésével felújították, de a kert épülettől távol eső elég jelentős része még nem a műemléket szolgálja, más hasznosítású. Ma az egészségügyet szolgálja az egyik legnagyobb, csodásan szép kastélyunk, a Csákvári kastély. Az Esterházy grófok tulajdona volt, ma tüdőgyógyintézet. Kertje osztott. A gyógyintézeten kívül egy kis része tanácsi, legnagyobb része erdészeti kezelésben. Építéstörténete 1778-ban kezdődik, ekkor még Eszterháza (Fertőd) pontos másának megvalósítását tervezik. A kor igénye azonban a tervet megvalósítása előtt elavulttá tette, a klasszicista stílusban épült kastély köré 1779-től 1801-ig hatalmas angolkert épült, amelyet azonban a nagy fertődi alapkoncepció mindig befolyásolt, ez a történeti kerten máig is felismerhető. Egzotikus tájak épületei tették változatossá a kertet: piramis, egyiptomi, kínai, török ház, görög templom, vitézi sátor, szökőkút, madárház, napóra, és a vértesszentkereszti román kori templomrom köveinek részbeni felhasználásával gótikus pihenőház, barlang, emlékoszlop. Ennek a jelentős történeti kertnek megmentéséért, rekonstrukciójáért is dolgozunk. A kezelők megértő támogatása nagyban segíti munkánkat, és reméljük, ez rövidesen a rekonstrukciós munkában is megmutatkozik majd. A fertődi, hercegi Esterházy kastély európai viszonylatban is jelentős, legnagyszerűbb rokokó kastélyunk. Egykor csodált barokk kertje ma leromlott állapotban van, jóllehet a kastély hatalmas idegenforgalmat bonyolít le. A kert rekonstrukciója érdekében tervet készítettem, tudományos kutatásokat, ásatásokat végzünk. A szökőkutak, kaszkádok különböző mértékben elbontva, de megvannak. Helyük, méretük, alaprajzi formájuk, vízrendszerük, építési módjuk, anyaguk tisztázható, és ennek alapján rekonstruálhatók. A parter, a kamarakertek rekonstrukciós kiviteli terveit elkészítettük, a kivitelezési munkák megkezdődtek. Az ásatás, szondázás további eredményeket hozott a parteren kívüli kertépítészeti emlékek kutatásában is (kerti házak, szökőkutak). A „lési" erdő felújítása keretében az egykori „bagatelle" nevű kínai ház eredeti helyén megújul, a vadaskert, a látogatók igényei érdekében. Reméljük, hogy a jelentős összefogással indult munka (MÉM, OMF, Erdészeti és Faipari Egyetem, Kertészeti Egyetem, Kisalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, megyei és helyi tanács stb.) az évi kb. 200 ezer bel- és külföldi látogató számára a mainál lényegesebben többet jelentő műemléket, kastélykertet eredményez. Méltó kell legyen híréhez, látogatottságához. A klasszicizmus szép alkotása az egykor József főherceg tulajdonában volt alcsúti kastély. 1819-től a kissé lejtős területen a parkot az „angol tájkertészet követendő példájaként képeztette ki". „E gyönyörű kertészet a növényvilág annyi remekét ápolta, hogy a maga idején is Európa-szerte volt híres. A kertek mai állása pedig hazánk legnagyszerűbb látványosságai közé tartozik." (Kertészeti lapok 1886.) József nádor, majd fia, József főherceg szenvedélyes kertész is volt, és a kastélyépítéssel egy időben talán annál is nagyobb gondossággal építették a kertet. E kertművészeti alkotás érték, az azóta eltelt 100 év alatt tovább nőtt, egyik legnagyobb értékű történeti kertünk és természetvédelmi területünk. Az Országos Természetvédelmi Hivatal és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség ismét rekonstrukciós mintaterületté kívánja tenni, ennek érdekében a megmaradt épületrészek felújítását végzik. Sajnos, az épületekben jelentős károk keletkeztek, a főépületnek csak a portikusza áll, a kertépítészeti értékekben is jelentős a kár.