Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)
Dr. Kubinszky Mihály: A vasutak építészete és védelmük
kijelöljék, minősítsék és adott esetben rekonstruálják. Az első, széles körű érdeklődést kiváltott példa maga a Nyugati pályaudvar szakszerű műemléki helyreállítása volt (1977—1982), sokrétű munka, nehéz szerkezeti megoldásokkal. Ezt követte a MÁV kezdeményezésére néhány jeles állomásépület szakszerű felújítása, így Mátranovák, Forró-Encs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Füzesabony állomásépületének rekonstrukciós munkái folyamatban vannak. A soron következő feladat a MÁV épületállományának áttekintése, a műemlékvédelemre érdemes épületek kiválasztása, a MÁV házi műemlékvédelmi szabályzatának megalkotása, majd ennek alapján a kijelölt épületek megőrzése, szakszerű felújítása, szükség esetén rekonstrukciója. A MÁV 1987 elején adott megbízást a műemlékvédelmi szabályzat megalkotására, az igazgatóságokat pedig felszólította, hogy a felújítási munkák során, a soron következő épületek tekintetében vizsgálják felül, melyek azok, amelyeket a műemlékvédelem szabályainak megfelelően kell kezelni. Erre az intézkedésre átmenetileg van szükség, amíg a védendő épületek egész jegyzékét össze lehet állítani. Amíg ez a munka el nem készül, szabad legyen felhívni a figyelmet néhány bizonyára jeles alkotásra. így Szolnokon a régi teherpályaudvaron áll az egykori Magyar Középponti Vasút 1847-ben épített régi felvételi épülete, több korszerűtlen lakás helyezkedik el benne. Ugyanebből az évből még két régi őrház áll Sopron és Ágfalva között az egykori sopron—németújvári vasút mentén. A Tiszavidéki Vasút épületállományából nagyon sok épület lenne még megmenthető, folyamatban vannak a munkák Püspökladány épületén, védeni kell Mezőtúr állomásépületét, több vonalőrházat, Kétegyházát stb. A Déli Vasút mentén Püspökmolnári, Acsád, Bük, Lövő, Nagycenk és Kisbér még rekonstruálható, Vízvár jó állapotban fenntartható. Még néhány régi déli vasúti raktárépület is áll. A MÁV és az egykori Államvasúttársaság vonalai mentén nagyon sok régi épület menthető meg. Nem kevésbé vonatkozik ez a helyiérdekű vonalhálózat épületeire is. Ezek közül azonban jó néhány a megszüntetett vonalak mentén helyezkedik el, és így már nincs vasúti tulajdonban, kezelésben. Pfaff Ferenc alkotásai közül kiemelkedik — az említett Füzesabonyon kívül — a Miskolc Gömöri pályaudvar, melyet műemlékké kell nyilvánítani. Megjegyzendő, hogy Pfaff Ferenc tevékenységéből a jugoszláv vasutakhoz került két jeles épület megfelelő megbecsülést élvez déli szomszédunknál: Fiume és Zágráb állomások. Sajnálatos, hogy nálunk még a Budapest Keleti pályaudvar sincs a hazai műemlékek jegyzékén, nem is szólva a fent felsorolt épületekről. A tervezett MÁV műemléki házi szabályzat egyik kezdeményezése a pályaudvari épületegyüttes védelme. Elsősorban olyan vidéki — részben helyiérdekű — állomásépületeknél mutatkoznék ez hatásos megőrzésnek, ahol viszonylag kicsi a vasúti forgalom, s az a régi épületek állományával ma is korszerűen lebonyolítható. (A korszerű vasúti forgalom épülettérfogat igénye — mind a vasúttechnikai berendezések, mind pedig a személyforgalom lebonyolítása tekintetében — általában kisebb, mint régente). A vasúti műemlék együttes a felvételi épületen kívül megőrizné eredeti alakjában az áruraktárt, az őrházat, a melléképületet, az árnyékszékekkel és a lámpakamrával, a kutakat, adott esetben az őrházhoz tartozó baromfiólat, jégvermet és kenyérsütő kemencét, valamint bemutatna sok régi tartozékot, mint a korabeli feliratostáblákat, a petróleumvilágítás lámpásait stb. A korszerű vasúti üzemhez való, megfelelő és szinte minden esetben lehetséges igazítás a vasúti épületekből olyan műemlékkategóriát fejleszthet ki, amely a jövendő nemzedékek részére fenntart egy, a technikai és kulturális fejlődésünk során fontos szerepet betöltő épületkategóriát, s ugyanakkor az élő üzemhez illeszkedik. Ez a legújabb kori műemlékek védelmének bizonyára tetszetős, hatásos és eszményi módja.