Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Kiszely Gyula: Ipari műemlékek és védelmük

A szélmalmokat nem csupán az Alföldön, hanem az erdős-dombos Dunántúl egyes területein is használták. A Veszprém megyei Tés községben pl. több is állt egy dombvonulat szélén, melyekből kettő megmaradt. Helyreállításukat az Országos Műemléki Felügyelőség végezte el. Egyike a Heldt-féle szélmalom, kisebb ütközőfelületű vitorlázatával is kielégítően hasznosította a szél energiáját. A malom 1840-ben épült. Kör alaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, forgatható, zsindelyfedésű, kúpos tetővel. Homlokzata kanálhát vakolású. Belül gerendás fafödésekkel osztott. Vitorlázatá, malomszerkezete üzemképes állapotban maradt meg. Az elmondottakkal és a bemutatott képekkel kívántuk bizonyítani, hogy kis országunk is mind nagyobb mértékben igyekszik műszaki emlékeinket a jövőbe átmenteni, hogy utódaink szemléltetően lássák iparunk fejlődését. A műemlékek felmérését velünk párhuzamosan a budapesti Mezőgazdasági Múzeum is végzi a maga területén. Közös célunk, hogy belátható időn belül elkészítjük az ipari és agrártörténeti műemlékek országos katalógusát.