Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Bugár-Mészáros Károly: Agrártörténeti emlékek és védelmük

vagy kéthajós, pillérrel, vagy karcsú oszlopokkal osztott tereket építettek, de sokszor előfordult a csehsüveg boltozatsoros osztatlan belső terek építése is. Úgy néztek ki ezek az utóbbi istállók, mint egy kis belmagasságú templom. A tehéntartás mai technológiája már nem tűri ezeket a régi épületeket, a fejés ott végképp megoldhatatlan, ezért mindenféle más funkcióval élnek tovább ezek a szép belsejű épületek. Az egyik legkorábbi példát az Alsótengelici Állami Gazdaság Gyönk szabatonpusztai majorjában találjuk. A kívülről egyszerű kinézetű épületben nyolctengelyes kéthajós csehsüveg boltozatú tér van. A jó épületfizikai adottságok miatt, az épületben sertésfiaztató működik. A korábban említett Grassalkovich-féle nagygombosi majorban, a tehénudvarban levő istálló karcsú oszlopokkal megosztott háromhajós boltozott terű. Külön csoportot alkotnak äz ún. istállósmagtdrak is, ahol a földszinten oszlopokkal megosztott háromhajós terű istálló fölött még egy magtáremelet van. Erre példát a Grassalkovichok kompolti majorjában találhatunk a XVIII. századból. Az agrártörténeti bejárások véletlen, be nem jelentett, de mégis egyik legértékesebb lelete a Hőgyészi Állami Gazdaság lengyeli majorjában álló Apponyi-féle „schweizerei" tehénistálló. Vedres István az Apponyiak építésze volt, lehet, hogy az ő műve ez a minden tekintetben komplex épület. A csehsüveg boltozatsoros egyhajós istálló két egészségügyi szakaszra oszlik. Középen kiemelkedő rizalitban van a gondozó lakása. A jobb és bal szárny aranymetszés szerinti aszimmetrikus tengelyében (1:0,648) van a bejárat és fölötte a takarmányos padlás kapuja kis fióktető alatt. Az épület funkcióját a középen elhelyezett tehénfej dombormű teszi egyértelművé. Az Apponyi kastély 1829-ben épült, akkor készülhetett az istálló is. Az istállóban jelenleg növendékmarhákat tartanak. Az ilyen véletlen leletekből valószínűsíthető, hogy sok a még rejtőzködő érték gazdaságainkban. Különös kedvtelés színhelye volt József Nádor alcsúti uradalmának majorjában a „tehenek kastélya". Reggelente a nádor és családja kilovagolt a platánsor alatt a klasszicista portikuszos istállóhoz, ahol az oszlopok és a boltozott istálló közötti tejkóstoló szalonban reggelizett. Az istálló ma az alcsúti Egyetértés Mgtsz tulajdonában van, 80 fő növendékmarha-állomány van benne. Ez az emlék olyan különleges, hogy eredeti rendeltetésének visszaadva a hazai idegenforgalom egyik különleges látványossága lehetne. A tehénistálló-építészet egészen különleges építészeti értékű példája a Bólyi Állami Gazdaság területén a Majs ormánypusztai majorban található Montenuovo Albrecht herceg 1914-ben épült vasbeton istállója. A vasbeton építészet pontosan ezekben az években válik a nagy fesztávú lefedések terén önállóvá, találja meg saját formakincsét, mutatja meg erőrendszerét. Ez az épület a budapesti Soroksári úti Fegyver- és Gázkészülékek Gyárával együtt (1913—15) a hazai vasbeton építészet legértékesebb korai emléke. Az épület homlokzati ritmikája, felülvilágítói egyben már a modern építészet előhírnökeként is jegyezhetővé teszik a csarnokot. Az épület sajnos funkcióvesztés miatt veszélyben van. A főnemesség, nemesség és a polgárság körében a vadászat sportja és szenvedélye a romantika idején bontakozik ki, mintegy a középkori életmód visszaidézéseképpen. Jól jellemzi ezt a tényt, hogy Mezőhegyesen is az 1840-es évektől kezdenek a vadászattal és vadgazdálkodással külön foglalkozni. Sok példa van rá, hogy a szabadságharc nyomán mellőzött főnemesek, nemesek birtokaikra visszavonulva, annak is valamely erdeje közepén romantikus, középkori várakat idéző vadászkastélyokat építettek. Volt olyan eset is, amikor a főnemesek egy csoportja közös anyagi részvétellel társas vadászkastélyt épített. Ez történt a Kondoros melletti Csákópusztán a Batthyány birtokon is. A kastély építészeti színvonala, angol előképek felhasználása, öntöttvas oszlopok alkalmazása, Ybl és a Batthyányiak kapcsolata Ybl Miklós művei közé sorolná az épületet. Az 1851-ben épült vadászkastély tetején volt a lőállás a vadlibák és fácánok vadászata céljából. Teljesen egyedülálló a kastély melletti agárház. Itt volt az ország legnagyobb agártenyészete. Az 1854-es kalendáriumban hosszas leírást találunk a kastélyról, az ottani életről és az agárházról is, amelyből kitűnik, hogy az agaraknak külön hálószobájuk, nappalijuk és ebédlőjük volt. A vadászkastély ma a Kondorosi Egyesült Mgtsz kezelésében van, részben üres, de külföldi vadászaik részére szállást is kialakítottak a romló épületben. A jó példák sorát gazdagítja a Kárászok bélmegyer-vadasmegyeri romantikus vadászkastélya, amely a Hidasháti Állami Gazdaság kezelésében 1983-ban reprezentatív kastélyszállóként újult meg. A ház funkcióját itt is a homlokzaton levő agancsos szarvas fej szobor teszi egyértelművé. A Gemenci Állami Erdőgazdaság karapancsai erdejében áll a királyi birtok neobarokk vadászkastélya, amely jelenleg a gazdaság kastélyszállója. Az eddig bemutatott épületfajták után meg kell emlékeznünk a majorok sajátos, olykor reprezentatív építészeti kompozícióiról. A Tihanyi Bencés Apátság szántódpusztai majorja, az agrártörténeti értékek reprezentatív újjáélesztésének gyönyörű példája. Épületei sokféle funkciót képviselnek, azonban telepítésük esetleges, hasonlatos egy középkori település háromszöges téralakításához. Ezzel szemben a barokk kori telepítésű majorokra szigorú geometrikus rend a jellemző, udvaraik négyzet alakúak, keretes rendszerűek. Elő-előfordul, hogy a kapukat szoborral, később diadalívszerűen gazdagítják, rangot adva ezzel is birtokosának. A mezőgazdasági építészettörténetünk kétség kívül legreprezentatívabb majorkompozíciója a Grassalkovichok hatvan-nagygombosi majorja. Az 1765-ben épült major három udvarból áll. A középső a gabonaudvar, kapuját két barokk aratófigura őrzi, az udvar közepén kettős barokk oromzatú magtár áll. A jobb oldali majorudvar kapuján két tehénszobor állt, az udvarban U alakú oromzatos tehénistálló van, az U szárnyakban gondozói, intézői szállások voltak. A bal oldali udvar kapuján két címertartó ló áll, ez a lovak udvara, az U alakú épület szintén barokk oromzatos, a lóistálló azonban famennyezetes a ridegebb, egyszerűbb tartás miatt. A lejtős terep az U szárnyakban pincére is adott lehetőséget. A hármas udvar négy sarkában egy-egy diagonális őrház is volt, amelyet a nagy érték indokolt.