A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Dr. Bakó Ferenc: A Heves megyei népi műemlékvédelem eredményei

Hölgyeim és Uraim! A nyári egyetem szakmai előadásainak sorát ezennel megkezdjük. Remélem, hogy a program leköti majd az Önök érdeklődését és eddigi ismereteikhez valami újat is fog adni. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy ennek a kurzusnak előadásait, vitáit levezessem, az előadókat bemutassam. Itt máris meg kell állnom, hogy a program egyik változását bejelentsem: mai első előadónk, Hoffmann Tamás dr. kimentette magát, most nem tud megjelenni, ezért helyette én fogom ismertetni a népi műemlékvédelem helyi módszereit és eredményeit. Magamról annyit, hogy néprajzkutató vagyok, tudományos témáim között első helyen áll a népi építkezés, hivatali beosztásom pedig csaknem 3 évtizeden át a helybeli és területi múzeum vezetése volt. Azért tartom szükségesnek ezt elmondani, mert a téma, a népi műemlékek kutatása és védelme ezen a nyári egyetemen különféle képzettségű, érdeklődésű előadókat kívánt meg. Amint látni fogják, az előadók mintegy felét etnográfusok teszik ki, a másik felét építészek, akik közül többen az Országos Műemléki Felügyelőségnél működnek. Ez a szakmai megoszlás utal arra, hogy népi műemlék és néprajz szorosan összetartozó fogalmak, de ugyanez mondható el műemlék és múzeum tekintetében is. Magyarországon a műemlékvédelem és a múzeum két különböző típusú szervezetben működik. A műemlék központosított, fővárosi székhellyel és az országban csak kivitelező részlegei, építésvezetőségei vannak; a múzeumügy megyékre decentralizált, a megyei székhelyek köré van szervezve. Ebből az következik, hogy a vidéki múzeumokban dolgozó néprajzosok, művészettörténészek nagy segítségére lehetnek a műemléki hivatalnak és a műemlékek eszmei, tudományos védelmének. Hazánk 19 megyéje közül egy Heves megye, aminek székhelyén, Egerben ülésezünk. A megye földrajzi fekvésére jellemző, hogy az Alföld és a hegyvidék, a Felföld határán fekszik, területén pedig 3 termelési övezet húzódik: északon a némüeg iparosodott erdőség, ettől délre egy szőlő- és gyümölcstermelő sáv, még délebbre pedig a szemtermelő és állattartó síkság. A mintegy 230000 lélekszámú lakosság túlnyomó része magyar, a kisebb számú szlovák és német nemzetiségű lakosság a 18. században, a török hódoltság után telepedett le Eger környékén és a Mátra lejtőin, a harcok folyamán elnéptelenedett falvakba. Ezek a földrajzi, gazdasági és demográfiai tényezők együttesen hatnak a táj népi építkezésére, azokra a jellemző vonásokra, amelyeket a népi műemlékek védelmének folyamán tekintetbe kell vennünk. A városokban 4 múzeum, a falvakban 18 kiállítóhely alkotja a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, benne a múzeumi célra hasznosított népi-műemlék épületekkel. A hálózat székhelye Eger. A múzeum és a műemlékvédelem kapcsolata igen szorossá válik akkor, ha egyes helyreállított műemlékeknek új rendeltetést kell adni. Városi és tájmúzeumok gyakran műemlékekben székelnek, a népi műemlékek védelmének pedig a legcélravezetőbb módja az, amely szerint az épületet megvásárolják és kiállítóhely formájában a múzeumi szervezethez kapcsolják. Ezt a módszert követte a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, amikor a népi műemlékekből hálózatot alakított ki, amely a megyei szervezet részeként működik. Az 1960-as években elkezdett munka során 20 év alatt 10 népi műemléket vásároltunk megrendeztünk be és működtettünk, mint múzeumi kiállítóhelyet. A tudományos és műszaki előkészítésről a következőket szeretném elmondani. 1945 után elkezdődött egy nagyszabású műemléktudományi vállalkozás, amely hazánk műemlékeit írta le topográfiai rendben helyszíni szemlék, bejárások alapján, és a levéltárakban fellelhető adatok segítségével. Ehhez csatlakozott 1957-ben az a program, mely Heves megye műemlékeit kívánta leírni, szinte leltárba venni. A 10 évig tartó kutatás — azóta már megjelent 3 kötete — különbözik a korábban megjelentektől, mert csaknem minden település tárgyalásában helyet kapott a népi és az ipari, mezőgazdasági műemlék. Ez csak úgy volt elérhető, hogy az egri múzeum illetékes szakembere a munkában helyszíni kutatással intenzíven részt vett. Ennek során a megye valamennyi, 116 települését végigjártuk, készítettünk több mint 400 épületleírást, mintegy 3000 fényképfelvételt és ezt a településforma fejlődésének vizsgálata és a jelentősebb épületek műszaki felmérése követte. A helyszínen és levéltárakban, könyvtárakban végzett