A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Szigetvári János: Festett famennyezetek, református templomok Dél-Baranyában

ploma épült a f. Il-ik Josef tsásár és király kegyelmes engedelméből föl des uraságnak, tekintetes nságos Petrovzki Sigmond és János ura knak jó akaratjokból. Az ivá nyi sz. eklesiának tulajdon ma ga (költségével és munkájai val tiszteletes t.Biro A no ak prédikátorságába 1792 dik esz." A kórus mellvéd, amely az ,,L" alakú festett oszlopokkal alátámasztott kórust takarja kék erezetesre festett és rászögezett síkban kicsit előálló stilizált virágmotívummal dúsított. Az oszlopokon felfutó indadíszítések festettek. A szószék korona barokkos, díszes, faragott. A padelők, a papszék ornamentikus díszítéssel festett. A mennyezetkazetták alapszíne átlós elhelyezésben más színű. Bordó, sárga, fehér, kék, sötét zöld. A motívumok stílusán a rokokó vonás, a nagyon stilizált virágminták uralkodnak. A teljes és az összhatás a lényeges. Korántsem elemezhető az egyes kazetta rendszer úgy, mint Kórós esetében. Itt önmagukon belül nincs rend, itt egymáshoz illeszkedés van összességben. Itt található az egyetlen figurális kazetta az úgynevezett „sellő figurás". Hasonló Szennán van, de kevesebb belső motívummal. Ez a kazetta fehér alapszínű, a figura kékes keretbe foglalt, halfarkú emberfejű koronás női figura, mindkét kezében karddal. Az egyik egyenes, kétélű, a másik görbe török kard. A táblán felül galamb van, csőrében olajággal, alatta egy hal. Ha a bibliai értelmezést fogadjuk el, akkor jelentése az, hogy a kardos angyal a gyülekezetet az özönvízre, a bűnök büntetésére emlékezteti. Bár a galamb, az olajág és a hal figurája már — az özönvíz utáni béke állapotot mutatja. Egyes kutatók szerint a sellő figura az élet gyönyörét jelenti. Ha csak a kép komponáltságát, a negatív, pozitív folt kitöltést nézzük, az oldalra fordított galamb képét, a szembelévő sellőt — a két nézőpont itteni ábrázolását látjuk, a képszerkesztő tudást fedezzük fel a kazettában. A szennai sellős tábla ügyében a legújabb kutatás, — vagy feltételezés egy Neptun fejet vél felfedezni a sellő feje mellett. Az ábra hátteréből valóban nemcsak vizuális fantáziával, de ki lehet venni egy szakállas férfiarcot A kérdés az, hogy ez valóban tudatosan egy pogány isten képét, Neptunét rejtette-e el a festő? vagy lehet egy önarckép elrejtve? de lehet csak a vonalak játéka a véletlen műve? ez vita lehet, de ez Szenna — a somogyi festett templombelsők rejtélye, amivel jelen tanulmányomban nem kívánok foglalkozni. További érdekesség, hogy egy erdőcsokonyai fedeles kazetta tetején ugyanez a motívum már megmagyarosodott virágdíszekkel körítve ismét megjelenik. Ez egy kicsit példa arra, hogy népünk lelkületébe hogyan ivódott bele — hatotta át - és adja tovább a motívum kincset, amit a festett belsőterű templomok önmagukban, de sugárzó erővel hordanak. FESTŐ-ASZTALOS MESTER NEVEK: Gyarmati János vajszlói születésű, monogramja Kémesen, a kovácshidai kórusmellvéd, a kórósi kórusmellvéd feltételezett alkotója. Nagyvátyi János sikl ósi asztalos, merenyei festett belső készítője, jelvényes táblán olvasható. Szaitz Jakab adorjási templom kórus-mellvéd kazettáján szereplő név (1836). Nagypalba való Nagyváti János (Szenna 1787).