A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Palcsó Pál: Magyarország és a vendéglátó város

sunk további fejlesztésének programja, amely gazdaságunk jövedelemteremtő képességének fokozását tűzi célul. A vállalati önállóság növelésével, az új vállalatvezetési formák bevezetésével — mely egyben a munkahelyi demokrácia fejlesztésének is lényeges eszköze - a piaci kategóriák hatékonyabb felhasználásával a vállalkozói magatartás kibontakozását várjuk. S ettől is azt reméljük, hogy segíti a kedvezőtlen folyamatok felszámolását, alapvető társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. Az irányítási rendszer olyan további fejlesztésére törekszünk, amely figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, de ugyanakkor országunk adottságait is, előmozdítja társadalmunk szocialista vonásának erősítését, segíti a kezdeményező és a vállalkozói készség kibontakozását. Gazdasági feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Azt akarjuk elérni, hogy a népgazdaság minden területén technikailag jól felszerelt, korszerűen gazdálkodó, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. Ezek meghatározó szerepét biztosítva támogatjuk az egyéni és családi munkaerő-tartalékokjobb kihasználását. Akisegítő és kiegészítő gazdasági tevékenységeknek, a kisvállalkozásoknak és a gazdasági munkaközösségeknek nagy része fokozatosan beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárul a lakosság ellátásához. Az ily módon jelentkező jövedelmeket társadalmunk mindaddig elismeri, amíg a végzett munkával, annak hasznosságával összhangban állnak, A gazdálkodás minőségének javítása nemzeti programunk, amely perspektívában egy teljesebb, anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet feltételeit teremti meg az egész társadalom számára. Ez természetesen feltételezi a társadalom gazdaságon kívüli szféráinak fejlesztését is, amelyben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, a művelődésnek, a művészeteknek. Ezért jelentős számunkra az az út, amit népünk szellemi felemelkedéséért tettünk. Századunk közepéig Magyarországon a foglalkoztatottak képzettségi szintje rendkívül alacsony volt. Az analfabéták aránya ugyan alig több mint 3%-ot tett ki, de a foglalkoztatottaknak további 25%-a csupán 1—5 osztályt végzett, és a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek aránya megközelítette a foglalkoztatottak 80%-át. A középiskolát végzettek aránya mindössze 3% körül mozgott. Ma 100 óvodás korú gyermek közül 89 jár óvodába. Az általános iskolát a tanköteles korból kilépők 96%-a végzi el. Középfokú oktatásban (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző) a 14—17 éves korosztály 72%-a vesz részt, és a 18—22 éves népesség 10%-a szerzett felsőfokú végzettséget 1984-ben. A kiadott könyvek száma 1984-ben 9100 körüli volt, több mint 100 millió példányban. 193 játékfilmet mutattak be a múlt évben és 71 millióan néztek meg filmszínházi előadásokat. Nőtt a színház és képzőművészeti kiállítások látogatóinak száma. Államunk szervezi, irányítja ezen társadalmi folyamatokat, és fontos szerepet tölt be szocialista vívmányaink külső és belső védelmében. A szocialista demokrácia kifejlesztésével — amely pl. új választójogi törvényünkben is kifejezésre jut — növekszik a közéletben részt vevők köre. A szocialista államszervezet részeként működő tanácsoknak kiemelkedő szerepük van a társadalomépítő feladatok megoldásában, települések fejlesztésében és a lakosság ellátásának szervezésében. Az állampolgárok választott képviselőik útján működtetik a helyi tanácsokat. így Eger polgáramak és tanácsának is köszönhető, hogy Magyarország barokk gyöngyszemének tekintik az idelátogatók szép városunkat. A város szép hagyományai - jól tudjuk — korábbról maradtak reánk. Régebbi évszázadokról, a török elleni harc korából, a végek hősi helytállásának, a „vitézlő Oskola" a hősi hírnevet kiharcoló, hazát mentő esztendőiből. És a 18-19. századból, amely Eger fénykora. Erre az örökségre igényt tartunk! A város ezekben az évszázadokban olyan szépen fejlődött, gyarapodott, hogy az ország 8. városa lehetett, hogy kulturális kisugárzása messze meghaladta határait, és büszke lakói az egyházi, hűbéri hatalommal vetélkedtek. De ez a fénykor, a Horthy-korszak beköszöntekor már menthetetlenül a múlté. Eger visszamaradt a fejlődésben, valósággal kimaradt abból, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt, és visszasüllyedt a vidéki magyar városok sorába. Zárt kisvárosi életet élt. Az elmúlt 40 esztendőben Eger város fejlődési üteme hallatlanul felgyorsult, a lakosság száma megduplázódott (63000 fő), mélyreható gazdasági, társadalmi átalakulás, modernizálódás ment végbe. Mindez természetesen nem jelent problémáktól és feszültségektől mentes idillikus állapotokat, mégis különös adottsága városunknak. Mondhatni: adomány ez, amelyet Eger a szocializmustól kapott. Három példát említek ezzel kapcsolatban: 1. az első; az ipar városunk felszabadulása előtt alig létezett itt, ennek szomorú következményeiből így előny válhatott. A város új ipara a kor színvonalán, műszaki és szociális követelményeinek megfelelően, a barokk város környezetét kiméivé, de a városodást előrelendítő és felpezsdítő módon jöhetett létre. Ma 12 és félezer embert foglalkoztat a város ipara, adottságainak megfelelően feldolgozó ipar, nagy részben korszerű gépipar, de a hagyományos élelmiszeripari bázis is erőteljesen fejlődik. Ipari termékeinknek jelentős szerepe van az ország ellátásában,eljutnak a világszinté minden pontjára, és egyre inkább állják a versenyt. Termékeinkkel együtt sok fogyasztóhoz, vásárlóhoz jut el az egri munkásember üzenete, jó híre is: dolgozzon a Finomszerelvény gyár kollektívájában, vagy valamelyik kisüzemünkben, ké