Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Dér Béláné: A vendéglátó város

A város műemlékeivel sok ismertető leírás foglalkozik, most csak néhány mondat jellemezze Gerő László: ,,Eger" című feldolgozása alapján: „.. az egész várost műemléknek tekinthetjük, mert nemcsak egyes épületeiben, hanem főbb terein és utcáin máig meg tudta őrizni szervesen fejlődött, értékes városképét. Eger jelentős helyet foglal el a hazai műemléki együttesek között." Egert valóban nevezhetjük a műemlékek városának. Több mint 150 műemlék- és műemlék jellegű épületet tartunk számon, az egész belvárost műemléki jelentőségű területként kezeljük. A vár, a török időkből visszamaradt emlékek, de különösen a XVIII. sz. barokk gyöngyszemei, a copf-stílus páratlan emléke : a mai tanárképző főiskola, a klasszicista remekmű: a fő székesegyház emeli művészi szintre, fogják harmonikus egységbe a várost. A belváros három centrumból tevődik össze: a vár, a közigazgatási centrum: a Dobó tér, az egyházi centrum: a Székesegyház előtti tér. A három centrum szoros kapcsolatban áll egymással. Mindhárom egység önmagában nézve befejezett, mégis tartalmilag egymást kiegészítve, együttesen alkotják a város belső magját. Ez a városmag komoly szerkezeti egység, amely leginkább méltó a védelemre. Ilyen szempontok alapján indult el 1967-ben a történelmi városközpont rekonstrukciója, rehabilitációja, amelyet nagyon átgondolt, tervszerű előkészítő munka előzött meg, s amely azóta is folyamatos. A területet több főbb részre bontottuk fel, pl.: a vár, a vár és környéke, az igazgatási, a kereskedelmi, a művelődési negyed stb. Ezekre a területekre a tervezés megkezdése előtt országos tervpályázatot írtunk ki, melynek eredményeit beépítettük az intézkedési tervekbe és a részletes rendezési tervekbe. Ezek a tervek meghatározták a rehabilitációs feladatokat épületenként, tömbökre bontva. Lényege az, hogy négy utca által határolt tömbben, a tömbbelsőkben levő értéktelen, földszintes melléképületeket — amelyek nem alkotnak szerves szerkezeti egységet és nagy részük utólagos tákolmány - lebontjuk, és ott közterületeket alakítunk ki. A tömbbelsők minden épület átjáróján megközelíthetők. Kereszt- és hosszirányban gyalogutak vezetnek át és kötik össze a tömböket egymással. így az amúgy is túlzsúfolt utcák tehermentesíthetők. A tömbbelsőknek funkciót adtunk: pl. az I. tömb sétálóudvar, a II. tömb pihenő- és játszóudvar. A tömbökben a parkrendezéssel párhuzamosan ivókutakat, szobrokat helyeztünk el. Visszatérve az épületekre: egyenként rekonstrukcióra kerülnek, az emeleten lakások, a földszinten üzletek kialakításával. Az építés során a falak vegyi szigetelést kapnak, és csak utána kerülhet sor a homlokzatok színezésére és reklámtáblák cseréjére. Jelenleg a közvilágítás műemléki környezethez illeszkedő átépítése folyik. Elkészült a 25. sz. főközlekedési út és a forgalom kitiltásával lehetőség nyílt a gyalogos-belváros kialakítására. Ehhez már csak a terek—utcák burkolatára lesz szükség. A jelenlegi állapot eléréséig nagyon sok probléma jelentkezett mind jogi, mind műszaki területen. Pedig abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy egy-két épület kivételével szinte az egész belváros állami tulajdonban van, így kisajátítási problémáink nem voltak. Viszont a lakások, üzletek 90%-a nem felelt meg a mai követelményeknek. Szükségszerű volt a korszerűsítés, amelyhez nagy segítséget nyújtott, hogy az épületek fűtését földgázzal lehetett megoldani. Ez tette lehetővé a fáskamrák megszüntetését. A problémák már a tervezés során jelentkeztek. A tervezők nem szívesen vállaltak műemléki környezetben tervezést, mivel ez sokkal aprólékosabb, sok költséggel járó munka, amely ráadásul még gazdaságtalan is volt az akkor érvényben levő díjszámítás alapján. A kivitelezés alatt gyakrabban kellett a tervező segítségét a helyszínen igénybe venni, mint más esetekben. A rehabilitáció során az volt a célunk, hogy azok az épületek, amelyek városképi szempontból fontosak, megmaradjanak és felújításra kerüljenek. Sajnos egy-két épületünk ennek ellenére is áldozatul esett - vagy kivitelezői, vagy tervezői hanyagság miatt — és a helyükön emelt épületek nem érik el az eredeti színvonalát. Tapasztaltuk, hogy a tervezők szívesen javasolják a bontást, hiszen könnyebb újat tervezni, mint a régi szerkezethez igazodni. Sok múlik a tervezők lelkiismeretes, alapos feltáró javaslatain már a részletes rendezési tervi szinten is. Eger belváros részletes rendezési terve hosszú időn keresztül nem az átépítés alapelvén készült. Városrész nagyságú területeket bontott, és sok épület került megalapozatlanul bontásra. A jelenleg elkészült tervről viszont csak elfogultan lehet beszélni. A város hangulatába illeszkedően vizsgálta a tervező az épületeket az egész belvárosban. A felújítás idejére a lakókat és üzleteket átmeneti épületben helyeztük el, amelyet ilyen célra alakítottunk ki. Csak azok a bérlők kerültek végleges áthelyezésre, akiknek lakása, bérleménye megszűnt vagy a tervezett lakás nem felelt meg igényüknek. Természetesen a tervet egyeztetjük a lakókkal, általában örömmel vállalják a kétszeri költözést, hiszen nagyobb értékű lakást kapnak. Jelenleg minden belvárosi lakásért harcolnak az emberek, míg korábban menekültek ezekből a lakásokból. Az épületek felújításánál a vízszigetelés nélküli falak elnedvesedése okozta a legtöbb problémát. Itt több módszerrel