Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Sisa Béla: A szárazmalmoktól a gőzmalmokig

Az 1863-as összeírásban az erdélyi malmok nem szerepeltek, az 1885-ös statisztikából pedig több kisüzem kimaradt. A fenti statisztikából nyomon tudjuk követni a kis malmok pusztulását. Általánosan elterjedt az a vélemény, hogy a szárazmalmokat a szélmalmok szorították háttérbe, pedig ez a feltevés nem állja meg a helyét, talán csak annyiban, hogy a szélmalmok a jóformán „ingyenes" szélenergiát hasznosították. De ha az egyes településeken belül nézzük a malom összeírásokat, kitűnik, hogy szél- és szárazmalmok együttesen is dolgoztak. A szárazmalomnak pedig meg volt az az előnye, hogy az időjárástól függetlenül is lehetett működtetni. Az egyes malmok teljesítménye a kőmérettől függött. Magyarországon általánosan használták a 32"-os, a 36"-os és a 42"-os kőméretet. A 32"-os 850 mm-es átmérőjű kopárral 23 q/24 h parasztlisztet, 53 q/24 h terményt, 63 q/24 h árpát tudott feldolgozni. Teljesítménye 3,3 LE volt. A 36"-os 950 mm átmérőjű 30 q/24 h parasztlisztet, 680 q/24 h terményt és 82 q/24 h árpát volt képes feldolgozni, teljesítménye 4 LE volt. A 42"-os 1100 mm-es átmérőjű 40q/24 h parasztlisztet, 92 q/24 h terményt és 119 q/24 h árpát tudott feldolgozni, teljesítménye 5 LE volt. Magyarországon az első gőzmalom Sopronban készült 1836-ban. A Pesti József Hengermalom 1841-ben kezd működni és a napi teljesítménye 20 tonna. 2—3 év múlva a malom bővítése után termelése eléri a 30 tonnát. 1850-ben hazánkban összesen 7 gőzmalom működik. 1872-ben a Budapesten dolgozó 12 gőzmalom éves teljesítménye 574 000 tonna. 1855-ben a gőz- és motorosmaimok teljesítménye 1 443 000 tonna, a vízi-, szél- és szárazmalmoké 802 000 tonna, az össztermelés 35,7%-a. 1906-ban a gőz- és motorosmalmok már 3 682 000 tonnát termelnek a vízi-, szél- és szárazmalmok pedig már csak 736 000 tonnát, az össztermelés 16,7%-át termelték. Azt hiszem, hogy csak az előbb felsorolt adatok segítségével tudtam részben eleget tenni a felkért előadás címének. A teljesítmény tükrében nyomon követhetjük a hagyományos malmok darabszámának a csökkenését is. A XIX. században a magyar malomipar jelentős változáson ment keresztül. A jó minőségű exportképes gabona megteremtette a modem magyar malomipar kialakulását. Míg 1863-ban csak 147 gőzmalom működik, addig 1906-ban már 1908 a gőzmalmok száma. Míg 1863-ban 7966 szárazmalom működik, addig 1906-ban már csak 619 szárazmalom maradt fenn. A vízimalmok száma 1873-ban volt a legnagyobb; ekkor 17 249 volt. Ennek a malomtípusnak a legkisebb a számcsökkenése, 1906-ban még mindig 13 425 vízimalom működik. A két világháború közötti időből, valamint az ezután következő évtizedből vonatkozó statisztikákat nem lehet az előző adatokkal párhuzamba vonni. Kialakult a modern malomipar, a hagyományos pedig jelentősen stagnált, csak részbeni kis feladatokat tudott megoldani. A hagyományos malomépítés alkonyát talán két malommal lehetne példázni. A tési Held-féle helyreállított — 1840 körül épült - szélmalom két párköves volt. A malom fordítható tetőszerkezetét korszerűsítették, megszüntették a külső fordítórudat és egy belülről mozgatható görgős szerkezetet alakítottak ki. Az 1924-ben épült Oli-féle szélmalom ennek a malomnak egy gyengébb színvonalú kópiája, méreteiben kisebb, egypárköves malom, csak darálásra volt alkalmas, a vitorla szerkezete, valamint a tető fordítószerkezete a Held-féle malom másolata. A másik példa az 1919-ben épült Mártélyi — teljes egészében fából készült — darálómalom. Ez az építmény már alig nagyobb egy embernél, tetősíkja nem forog, szélirányba fordítása függőleges oszlopon levő csap és egy emelő segítségével történik. 1979-ben az Egri Nyári Egyetemen diaképes előadást tartottam a ,,Népi ipari műemlékek védelméről". Itt a legjelentősebb népi ipari malom-helyreállításokat is bemutattam. A védett malmok száma alig változott. Két szárazmalom, 22 szélmalom, 20 vízimalom található műemlék-jegyzékünkben. Említést tettem arról is, hogy a malmok műemléki helyreállítása azt jelenti, hogy az ipari műemlék üzemképes állapotba kerül, elvileg munkavégzésre alkalmas, még akkor is, ha múzeumi, illetve idegenforgalmi célokat szolgál. Néhány új objektum helyreállítása befejeződött. így a nagybörzsönyi vízimalom, a tarpai szárazmalom, melynek a teljes belső rekonstrukciója is elkészült. Tovább folyik Hódmezővásárhelyen, az Erzsébet úti szélmalom helyreállítása, a kácsi fűrészmalom helyreállításának jelenleg a tervezési munkája folyik. Bár a hagyományos malmok az ipari termelésből kiszorultak, folyamatos fenntartásuk és bemutatásuk jelenleg is feladatot jelent. De, hogy igény van ezeknek a változatos formájú, a mai ember számára egy letűnt világ szerkezetét bemutató emlékeknek, arra az is példa, hogy már némelyik helyen, tájegységen, ahol ezek az objektumok hírmondó nélkül tűntek el és régen nagy számmal dolgoztak, illetékes szervek kísérletet tesznek hiteles értékű malomépületek rekonstrukciójának elkészítésére. Természetesen ez elsősorban nem a Műemléki Felügyelőség problémája, hiszen nálunk, a nekünk megmaradt emlékanyag maradéktalan megmentése volna az elsődleges feladatunk.