Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Dr. Császár László: A korai vas- és vasbeton szerkezetek építészetünkben

le kellett bontani. A vasszerkezetek Ulrich Keresztély építész és Friedmann Sándor mérnök tervei alapján a Schlick gyárban készültek. E munka végzésére települt át Bécsből Johann Kohn vasszerkezeti mérnök, aki azután a Schlick-gyár munkatársa lett. 11. Vasszerkezeti vásárcsarnokaink a fővárosban 1895-97 között épültek meg. Képünk a Dimitrov-térit mutatja, melynek külső architektúrája historizáló, román és gótikus elemek felhasználásával. Megszületésének tervpályázat volt az előzménye, amelyen az első díjat érdemelte ki e munkájával Petz Samu műegyetemi tanár. 12. Belső elrendezését és szerkezetét illetően középső, hosszanti teréhez kétoldalt 6—6 kereszthajó csatlakozik, közöttük fedett térrészekkel. Mind a főhajó, mind a mellékhajók lefedését rácsostartókkal oldották meg. Az egyenes és poligonális övű rácsosszerkezeteket hosszirányban rácsos szelemenek kötötték össze, melyek ívesen kapcsolódtak a főállások egy-egy csomópontjához, a nyomott öv kihajlásának megakadályozására, így a szerkezeti követelmények formaképző elemet is képviselnek egybe. A szaruállásokat nem kéttámaszú tartozékként, hanem ívtartókként méretezték, így kisebb lehetett a szerkezeti vastagság. 13. 70x75 cm-es külső méretekkel épült meg a főváros mérnöki hivatala által tervezett Rákóczi-léri vásárcsarnok. Tömege, belső térkiképzése igen érdekes, amennyiben két, egymást metsző öthajós csarnok áthatásából áll. Központi négyezetét sátortetős építmény koronázza. A hengereltacél rácsosszerkezeteket szegecselt körpillérek támasztják alá. 14. E képen a sarokmegoldást mutatjuk be, bár a tér az ellenfények miatt nehezen fényképezhető. 75. A Klauzál-téri vásárcsarnok alaprajza T alakú, az együttest a tér felé lakóház zárja le. Főtömege 3 hajós, bazilikás, melyekhez 3—3 öntöttvas-támaszos, Shed-fedésű mellékhajó csatlakozik. A képen a főhajó szegecselt vasszerkezetű főállásainak részletét mutatjuk be. 16. Részlet a mellékhajókból. 17. A kép a lakóépület földszintjén levő főbejáratot mutatja. Figyelmet érdemelnek az érdekes öntöttvas oszlopfejezetek, a konzolokra fekvő, váltakozó tömör és rácsos áthidalások, melyek artisztikus összképet adnak. 18. Még két kisebb vásárcsarnokot mutatunk be. Az egyik az itt látható, a legkésőbb készült Batthyány téri csarnok, amelynek elrendezése annyiban emlékeztet az elsőnek bemutatott Dimitrov téri csarnokéra, hogy a főhajót kereszttengelyű mellékhajók kísérik. A képen a mellékhajókból tekintünk a főhajó terébe. Homlokzatai nyerstégla-burkolatúak. 1974-ben födémekkel megosztva modernizálták. 19. Legkisebb csarnokunk a Rosenberg házaspár utcában áll, szintén lakóház zárja a főrészét az utca felé. Terveit Czigler Győző készítette. 3 hajós, bazilikális elrendezésű. A főhajó mindössze 13,5 m széles. A szabadon álló véghomlokzatán eredetileg nagy, félköríves nyílást terveztek, erre csupán a falban a nyerstégla-keretezés utal. A képen a főhajó rácsos szerkezetét láthatjuk, a csarnok végfalával. 20. Az egyik mellékhajó nézete, csatlakozása az oldalfalhoz. Látható a rácsostartós lefedés, amelynél az alsó övek húzott kosáríves alakja szemléletessé teszi az erők működését is. 21. A vasszerkezetek további előnyös felhasználási területe a pályaudvarok fogadó csarnokai. A budapesti Nyugati pályaudvar főhomlokzatát mutatja be képünk, ami a nagycsarnok üvegezett végfala. A csarnokot kétoldalt különböző vasútforgalmi és hivatali helyiségek épülettömbjei kísérik. 1874—77 között épült az Eiffel-iroda tervei szerint. 22. A pályaudvar főhomlokzata egy korabeli ábrázoláson. Elődjét, egy kisebbméretű csarnokot, építés közben állványzatnak használták, majd az új csarnok alól elbontották. Mivel az új pályaudvar a régihez képest hátrább épült, lehetőséget biztosított a Nagykörút megnyitására. 23. A csarnok fesztávját a Polonceau-szerkezettel hidalták át. E képen a támaszok és szaruállások találkozását mutatjuk be. Látható a sarokmegoldás statikai szerepű dekorativitása. 24. Érdekességképpen mutatjuk be az Eiffel-iroda eredeti tervét — a bal felső sarokban az iroda pecsétje is látható -, amely az imént látott sarokcsomópontot ábrázolja. (Az ábra a rajzon is kissé jobbra dől.) Látható itt a rácsostartó szaruállás indulása és a Polonceau szerkezet csatlakozó alsó rácsrúdja. 25. Másik jelentős pályaudvarunk a Keleti pályaudvar. Képünk a főhomlokzatát mutatja a csarnok végfalával egy korábbi ábrázoláson, a Baros. ..ér átépítése előtt. 26. Szerkezeti rendszere teherhordó feladatra támaszkodó vonóvasas acél parabola-ív, nagyrészt üvegezett tetőszerkezettel. Megépítését a Kormány már 1868-ban elhatározta. Első helyéül a mai Blaha Lujza teret, az elbontott Nemzeti Színház helyét választották. Különböző nehézségek, a hetvenes évek elejének gazdasági válsága miatt végül is 1881—84 között épül meg Rochlitz Gyula és a szerkezettervező Feketeházy János tervei szerint. A vasszerkezetek a MÁVAG-ban készültek. 27. Ezen a korbeli képen építés közben látjuk a csarnokot. Figyelemre méltó a fából ácsolt hatalmas gurulóállvány. 28. Végigtekintve az egyes épülettípusokat, lássunk néhány jellegzetes példát a vasanyag korai ipari alkalmazására. Az itt bemutatott kéthajós, téglafalas, fa fedélszékes, öntöttvas-támaszos üzemi épület a MÁV Északi