Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Kiss László: Az ipartörténeti emlékeink védelme Magyarországon

Kohó- és Gépipar Területén 4 szakmúzeum (2 országos gyűjtőkörű) működik. Ezeken kívül az ipartörténeti emlékvédelem szervezését 6 alágazatra terjesztettük ki: gépek és gépi berendezések, közlekedési eszközök, villamosipari emlékek, híradás- és vákuumtechnikai termékek, műszergyártmányok, fémtömegcikkek gyártása témakörökre irányulóan. E területeken közel 200 gyár, illetve termelőhellyel van a múzeumoknak közvetlen munkakapcsolata. Csupán az elmúlt évben 41 gyár jelölte ki személyi összekötőjét. Az elkerülő értékek zömmel az Országos Műszaki Múzeum gyűj­teményét gyarapítják, esetenként — vállalati kezelésben - védettség alá kerülnek. Az Ipari Minisztérium által 1982-ben kiadott miniszteri rendelet nagymértékben erősítette, hogy a hazai ipar e fon­tos területén az értékek veszélyeztetettsége és elkallódása megszűnjék. Nehézipar Legfontosabb termelő területein működési engedéllyel rendelkező, kiépült (illetve kiépülő) szakmúzeumok működ­nek. Zömében bányászati jellegűek, de idetartozik a Vegyészeti Múzeum, Alumíniumipari Múzeum stb. Újabbak szer­vezését nem tervezzük, kivéve a helyi üzemi gyűjteményeket, állandó kiállításokat, ahol arra lehetőség adódik. Az eddigi rövid ismertetésből is érzékelhető talán, hogy Magyarországon az ipartörténeti emlékvédelem terén az utóbbi három évtizedben többet sikerült elérnünk, mint a megelőző 150 év alatt, amióta az ilyen emlékek védelmé­nek kérdése állandóan napirenden volt. A jelenlegi helyzet általános jellemzéseként elsősorban azt értékelhetjük pozitívan, hogy hazánkban az ipartörténe­ti, műszaki szakmúzeumok hálózata kialakult. Lényegében az ország legfontosabb — történelmileg is jelentős — ter­melő ágazataiban létrejöttek a múlt értékeit őrző szakmúzeumok. A célirányos múzeumi gyűjtőmunka és a megszer­vezett társadalmi leletbejelentő aktívahálózat tevékenysége alapján megalapozottnak ítélhető az a megállapítás, hogy Magyarországon lezárult az ipartörténeti emlékek tömeges pusztulásának időszaka, jelentős mértékben csökkent az egyedi értékek elkallódásának veszélye is. Ez azonban korántsem jelenti a mentések szükségességének oldódását, mi­után a termelő üzemek fejlesztése, termelési szerkezet- és termékváltásainak felgyorsulása sok muzeális érték felbukka­nását eredményezi. Különösen a korábbi évtizedekben gyűjtemény szervezési célból nem kutatott ágazatokra - építő­ipar, gépipar — szükséges nagy gondot fordítanunk. VJgy ítéljük meg, hogy mindinkább időszerűvé válik az a feladat, hogy az elmúlt három évtizedre jellemző érték­mentő, -gyűjtő és hálózatépítő munka után az emlékek ágazatonkénti párhuzamos feldolgozására és hasznosítására he­lyezzük a fő hangsúlyt. A műszaki, ipartörténeti múzeumok feladata a gyűjtőkörüknek megfelelő kutatások folytatása, szakanyagaik tudo­mányos feldolgozása azzal a céllal, hogy az ágazati részadatokból az ipar és technika magyarországi fejlődésének rend­szerezett története kialakítható legyen. Fejlődéstörténeti kiállításaikkal be kell mutatniok a technika társadalomtörté­neti szerepét, a hazai fejlődés sajátosságait és eredményeit az internacionalizmus, a nemzetközi haladás összefüggései­ben. Gyűjteményeikkel és kiállításaikkal elő kell segíteniök a természettudományos és műszaki műveltség emelését, különös tekintettel az ifjúság nevelésére, ismereteinek gyarapítására. Hozzá kell járulniuk a szakemberképzés, poli­technikai oktatás hatékonyságához, a múlt ismeretére épülő alkotókészség fejlesztéséhez, nemzeti hagyományaink ápolásához. Magyarországon egyre növekszik az a társadalmi igény a termeléstörténeti, technikai jellegű múzeumok iránt. Ez az igény sürgeti a Központi Országos Műszaki Múzeum mielőbbi nyilvánosságát is, amelyhez a szervezeti és alapgyűjtemé­nyi keretek lényegében kialakultak, így közvetlen feladattá vált egy állandó kállítási épület megépítése az eredetileg is szakaszos kiépítési terv befejező részeként. Közel 200 éves vajúdás után és az utóbbi negyedszázad következetes mun­kálkodása eredményeként így fog teljessé válni hazai műszaki és ipartörténeti emlékvédelmünk közművelődést is szol­gáló hálózati rendszere. Köszönöm figyelmüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom