Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Kiss László: Az ipartörténeti emlékeink védelme Magyarországon

ros kapcsolatban végzi munkáját az Országos Műszaki Múzeum, illetve az érintett szakmúzeumokkal, ahonnan muzeológiai módszertani segítségnyújtást kapnak. A fenti három gyűjtési főterület (szakmúzeumok, megyei szervezetek, vállalatok) tevékenysége kezdetben csak az ipartörténeti ingóságok felderítésére és mentésére irányult. Az Országos Műszaki Múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség szoros munkakapcsolata és jó együttműködése eredményeként a leletfelderítő munka újabb kiszélesítése az épületek és egyéb ingatlanok felmérésére és lehetőség szerinti védelmére is, vagyis a termeléstörténeti építészeti szempontból jelentős építményekre, ,,ipari műemlékekre" is kiterjedt. Az Országos Műszaki Múzeumban elkészült egy országos ipari műemlék kataszter, melyben 300-nál több ipari objektum legfontosabb adatait rögzítettük. Ennek felhasználásával vándorkiállítás készült számos nagyüzemben és megyében, bemutatva a legjelentősebb műemlékeket, magyar és angol nyelven ismertető könyv jelent meg 1981-ben. A kataszteres felmérő munkát továbbra is végezzük, amelynek során a kiemelkedőnek ítélt objektumokra kezdeményezni fogjuk az ipari műemlékké nyilvánítást. Ez nehéz feladat lesz, mert a megőrzés folyamatos fenntartási költségeket, valamint az ésszerű hasznosítás megoldását is kívánja, s ez az igény nem mindig egyeztethető a vállalati fejlesztési érdekekkel. Az utóbbi években az ipar területén felgyorsult technikai és termelési szerkezetváltás az ipari emlékvédelmi munkát is megnövekedett feladat elé állította. A lecserélődő régi technikai eszközök, berendezések felkutatását és mentését a szakmúzeumok úgy képesek eredményesen elvégezni, ha a forráshelyekről, a megsemmisülés veszélyeiről kellő időben értesülnek. Ehhez biztosított jelentős társadalmi segítséget egy 1979. évi szaktárcaközi koordinációs értekezlet, melynek az Országos Műszaki Múzeum előterjesztése alapján hozott állásfoglalása és határozata új lendületet adott a védelem kiszélesedéséhez. Felkérte az érintett minisztériumokat megfelelő rendelkezések kiadására, a területükön fellelhető ipartörténeti értékű tárgyi, írásos és egyéb emlékek felkutatására, bejelentésére és védésére. 1980-ban az építésügyi és városfejlesztési miniszter adta ki ilyen értelmű utasítását az ország valamennyi vállalatához és termelő, gazdálkodó egységéhez. 1982-ben hasonló rendelkezés jelent meg az Ipari Minisztérium hatásköri területét érintően. Ez utóbbi már működő szakmúzeumok kijelölésével biztosítja a bejelentő vállalati és begyújtőhelyi közgyűjteményi közvetlen kapcsolatot. Az együttműködés lehetősége gazdagítja gyűjteményeinket, tudatosítja a mentés fontosságát és erősíti törekvésünket, hogy már a termelés területén figyelemmel kísérjük az értékek sorsát és egyetlen jelentős ipari emléket se engedjünk elpusztulni, ami történelmi múltunk muzeális bizonyítéka. Előnyös helyzet, hogy az állami vállalatoktól térítésmentesen kapjuk meg a termelésből kivont eszközöket, értékeket, amit nem tudunk megszerezni, azt védetté nyilváníthatjuk. Eredményeink érzékeltetéseként külön szeretnék szólni a szakmúzeumi és külön az üzemi társadalmi háttér helyzetéről. Szakmúzeumok, muzeális gyűjtemények hálózata Hazánkban jelenleg 27 működési engedéllyel rendelkező műszaki-, ipartörténeti jellegű szakmúzeum működik szakmai hálózattá szervezett keretben. (Nem tartoznak ide a mezőgazdasági, élelmiszeripari és egyéb - pl. vendéglátóipari, orvostörténeti stb. — szakmúzeumok.) Az ipartörténeti szakmúzeumok közül 15 országos gyűjtőkörű, 12 gyártörténeti vagy egyéb múzeum, továbbá ezeknek szervezetébe épülően 12 állandó kiállítóhely, illetve szakgyűjtemény működik. Az épületen belüli kiállításokon túl 4 jelentősebb és ennél több kisebb szabadtéri gyűjtemény látogatható. A különböző módon — részben alágazati szinten — fenntartott, illetve működtetett muzeális közgyűjtemények közvetlen irányításában és felügyeletében 6 szaktárca, illetve főhatóság érintett. Az egységes muzeológiai irányítás a Művelődési Minisztérium hatáskörébe tartozik. A működési engedéllyel rendelkező 27 muzeális létesítmény és 12 kiállítóhelyen kívül 20 olyan kisebb üzemtörténeti gyűjtemény létezik, amelyek helyi jelentőségűek, nem tartoznak a szakmúzeumok hálózatába. A gyűjteményekben kb. 80 000 db egyedi tárgyat, mintegy 200 000 fotofelvételt és képi ábrázolást, 120 000 tételnyi archivális jellegű dokumentációt, s közel 150 000 kötet könyvtári állományt őriznek. Ezek összessége egyben a magyar ipari múlt és technikai fejlődés történetének forrásértékű bizonyítékai, a nemzeti műkincsállomány felbecsülhetetlen értékei. A szervezett és céltudatos gyűjtési tevékenység ma már a legfontosabb termelőágazatok legtöbbjére kiterjed, de még sem a terület, sem a gyűjtemények tekintetében nem jelenti a szükséges teljességet. Ennek ellenére a múzeumi hálózatfejlesztés — lényegében befejeződött. Feladatainkat elsősorban a meglevő intézmények belső fejlesztésére, erősítésére összpontosítjuk. Az újabb alapítások iránya főleg a nem múzeumként működő gyűjteményekre helyeződik. A szakmúzeumok kiépültségi szintje ugyanis erősen eltérő, működési feltételeik ma még aránytalanok, hiányosak s a nem feltétlenül indokolt újabb múzeumalapítások csak az erőforrások szétforgácsolását eredményeznék. A vállalati érdekeltség ösztönzésével viszont a közvetlen gondozású kisebb üzemtörténeti gyűjtemények (üzemtörténeti állandó kiállítások) szaporodása az adott helyen kallódó muzeális értékek pusztulástól való megmentését segíti elő, s egyben hasznos programátadás aktíváknak, üzemi kollektíváknak. A műszaki emlékvédelem egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy minél több eredeti értéket őrizzünk meg természetes környezetében, a lehetséges komplexitásában.