Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Mendele Ferenc: Az Egri Nyári Egyetem megnyitása

Helyreállítási munkáinknál hitelességre, a tudományos szempontok betartására, valamint a restaurátori, építészeti alkotó tevékenység igénybevételére törekszünk. Ennek alapja a jól megválasztott program, illetve az alternatív lehetőségeket feltáró, a régészek, művészettörténészek és építészek által közösen készített felhasználási javaslat. (A műemlék helyreállításának menetét, a kutatás mértékét, a várható költségeket stb. is itt rögzítjük.) Elfogadása után kezdődik meg a tudományos feltárás és az épület műszaki adatainak felvétele, s ennek dokumentált eredményei - kiegészülve a levéltári kutatásokból származó adatokkal - az úgynevezett tudományos dokumentáció részét képezik. A helyreállítási tervek alapjául ez szolgál, s miközben örömünkre gyakorlatunkban ismeretlen, hogy egy elpusztult épületet újjáépítsünk, ugyanakkor lehetővé tesszük a műemlék jellegének és az építész egyéniségének megfelelő egyedi megoldásokat. Ennek analógiájaként valljuk, hogy a történeti városképbe sem csupán hagyományos szerkezetek és anyagok alkalmazásával lehet beilleszkedni, hanem azoktól eltérő, teljesen mai eszközökkel is lehetséges olyan épületeket formálni, amelyek a régi városképpel harmonizálnak, sőt azt gazdagítják is. (Hasonló elvek szerint restauráljuk a mind nagyobb számban előkerülő képzőművészeti emlékanyagot is.) Eredményeinket - úgy tűnik - külföldön is elismerik. Ennek egyik jele, hogy az ICOMOS 1972 évi budapesti kongresszusának témája: „Uj épületek a történeti környezetben" címet viselte. A téma választásánál, a főreferátumot tartó személy felkérésénél is az addig elért hazai eredmények elismerése játszott közre, s szinte minden hozzászóló tetszéssel szólt a „magyar példáról". Ezt az álláspontot a záróközlemény, a többi nemzet számára szóló .Ajánlások" is hangoztatták. Nem sokkal ezután (1975-ben) a soproni rekonstrukciós munkákért odaítélt FVS Alapítvány „Műemléki Európa-díj"-ának aranyérme is az általunk gyakorolt munka helyességéről tanúskodik. A fentiekkel párhuzamosan - kiemelten az 1960-as évek közepétől - a korábbi szervezeti, jogi és államigazgatási lehetőségek is tovább gazdagodtak. Kialakult a műemlékvédelem egyre erősödő szélesedő társadalmi bázisa, különösen a Műemléki Albizottságok munkájára Oásd pl. alig egy hónapja Kecskeméten) mindinkább számítani lehet. A tanácsokkal, a kulturális és egyéb ágazatokkal, valamint az egyházak vezetőivel kialakított egyeztetési rendszer a szakmapolitikai szempontok hathatósabb és következetesebb érvényesítését, valamint a közművelődési feladatok jobb ellátását eredményezte. Társadalmi és történettudományi szemléletünknek megfelelően a műemléki értékelés szempontjai tovább finomodtak, korszerűbbekké váltak. Eredményeként teljesebbé és differenciáltabbá vált a védett épületek köre. Elsősorban az agrár- és részben az ipartörténeti, a munkásmozgalmi, valamint a legújabbkori emlékek, továbbá az épített történeti kertek tanúskodnak erről. Egyes területeken a karbantartáshoz, helyreállításhoz szükséges anyagi lehetőségek is javultak. A védett lakóépületeknél megemelt felújítási keretek kiemelten régi városaink esetében hoztak, illetve hozhatnak számottevő sikereket. A személyi tulajdonban lévő népi műemlékek karbantartásának évenkénti anyagi támogatása, valamint a felújítási keretek növelésepedig olyan lehetőség, amelyhez hasonló külföldi példával csak elvétve találkozunk. (A személyi tulajdonban fenn nem tartható népi műemlékek állami tulajdonba vétele és új közösségi funkcióra történő hasznosítása is jelentős sikerrel folyik.) A közművelődési törvény és az új Bűn tető Törvénykönyv nevesítve foglalkozik a műemlékvédelemmel. Az előbbi elsősorban a feladatokat tárja fel, az utóbbi a védelem jogi - szankdonális rendszerét határozza meg. A közművelődési munkát szolgálja többek között az évenként megrendezett Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, valamint a „Tájak, Korok, Múzeumok" című országos honismereti akció is. Egyes területeken javult a szakmai képzés (József Attila Tudományegyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskola stb.), illetve továbbképzés feltétele. (Szakmérnöki - postgraduális - oktatás a BME-en.) A tv, a rádió és a napilapok a propaganda munkához a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket biztosítottak és ez, valamint a műemlékekről készült filmek, kiállítások az egészséges szemléletet és tudatformálást, a közművelődést szolgálják. Az előbbiekben vázolt eredmények mellett - részben a megnövekedett feladatok és a megváltozott körülmények miatt - a gondok is szaporodtak. Jelesen - a műemlékvédelem irányítása kultúrpolitikai és tudománypolitikai szempontból elmaradt a követelményektől; - a műemlékvédelem és a településfejlesztés kapcsolata csak részben javult. Ez különösen a falusi együttesek, továbbá a történeti városrészek rehabilitációja esetén a településméretű műemlékvédelem elmaradásához vezetett; - a karbantartáshoz, felújításhoz szükséges anyagi feltételek csak kismértékben javultak, sőt helyenként romlottak. A középületek nyilvántartott ingatlanértéke pl. irreálisan alacsony; a romoknál, vár- és városfalaknál, köztéri szobroknál stb. pedig jelenleg vagyon érték megállapítására nem is kerül sor, s így védelmükre, karbantartásukra felújítási keret nincs; - a védett épületek megfelelő hasznosításának lehetőségei több területen is - különösen a kastályoknál és a lakóházaknál — csökkentek.