A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Dér Béláné: Eger város kulturális központjának tervpályázata

A törökök kivonulása után a XVIII.—XIX. században 150 év alatt fejlődött ki Eger belvárosa. Ezért joggal tartják a legszebb barokk városnak, hiszen barokk paloták sora mutatja ezen korszak építészeti remekműveit. Külön felhívnám a figyelmet a barokk épületeken lévő pompás rácsokra, amelyek egri lakatosmester, Fazola Henrik és testvére, Lénárd munkái. Ezzel a lakatosművészet olyan magas fokra emelkedik, amire alig van példa Európában. A későbbi korok néhány épülettel gazdagították városunkat, amelyek a székesegyház kivételével nem jelentősek. Viszont a Liceum és a székesegyház egy tengelyre felfűzve egyedülálló, ritka példája a kétpólusos elrendezésnek. A történelmi belváros középkori szerkezetét és utcahálózatát megőrizte, az épületek nem kerültek a későbbi korokban sem átépítésre. Egert nevezhetjük a műemlékek városának. Több mint 150 műemlék és müemlékjellegű épületet tartunk számon és az egész belvárost védetten, műemléki területként kezeljük. A belváros nagyobb területet ölel fel, mint a történelmi városrész, de a megye-és járásszékhely, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, kereskedelmi, ipari vonzásközpont, idegenforgalmi központ, gyógy- és fürdőváros, műemléki hely, diákváros, kultúrcentrum, sportközpont és jelentős nevezetességű borvidék központja szerepköre miatt ez szükséges. Ehhez csatlakoznak az új városrészek — ahol korszerű technológiával folyik az építés —, valamint délen egységesen az iparterület. Évente közel 900 lakás épül városunkban. Ezzel párhuzamosan történik a történelmi belváros rekonstrukciója. Ez tömbönként halad, s nagyon tervszerű előkészítő munka előzte meg, amely azóta is folyamatos. Lényege az, hogy a tömbbelsőkben lévő értéktelen melléképületeket lebontották és helyükön gyalogos, sétáló területeket alakítottak ki. Ez szinte minden épület átjárójából megközelíthető, azonban a tömböket hossz- és keresztirányban gyalogos utak szelik át, amelyek tehermentesítik az amúgyis zsúfolt, szűk járdákat. Természetesen az épületek mind felújításra kerülnek — általában a földszinten üzeletek, az emeleten lakások — a korszerű előírásoknak megfelelően. Az épületeket utólagosan vízszigetelik és ezután kerülhet csak sor a homlokzatok színezésére, cégérek, reklámtáblák elhelyezésére, a közvilágítás korszerűsítésére. Sok feladat van még hátsa, hiszen ez a munka nagyon aprólékos és hagyományos eszközökkel lassabban végezhető. A történelmi belvárosban a legnagyobb gond a közlekedés. Egyirányú átmenő forgalmú utak mennek keresztül és akadályozzák, bénítják a város életét. De most épül a belvárost elkerülő új 25. számú főforgalmi út, amely 1981-ben beüzemel, így ez a probléma megoldóik. Ekkor kerülhet sor a gyalogos belváros, üzletközpont megfelelő kialakítására, amelynek megoldására most írtunk ki országos tervpályázatot. Nincs a városnak művelődési háza, ezért ennek helyét a belváros északi részén jelölték ki, és a történelmi területet köti össze az 5.400 lakásos északi városrésszel. Mivel a megyei könyvtár, a mozi is rossz viszonyok között üzemel, a művelődési házzal közösen — művelődési központként — országos tervpályázat során került megtervezésre. A tervpályázat célja volt, hogy a tervezési területre települő új közművelődési program — a város teljes keresztmetszetének magas szinten tartása elvén — a tervezési terület egyedi, megismételhetetlen óvárosi szövetébe illeszkedjék. A múlt fogadja be az újat, az újak pedig léptékvilágukban, hangulatukban is alkalmazkodjanak a városrész morfológiájához. A város, a városrész és az északi városrész kapcsolatában a tervezési terület a történelmi belváros szerves része kell hogy maradjon. A volt szentmiklósi városrész karakterét, rá jellemző szerkezeti elemeit a lehetőség szerint meg kell őriznie. A tervpályázat kiírásával Eger városnak az volt a szándéka, hogy a régóta nem fejlesztett területen megtegye azokat az első lépéseket, amelyekkel felkészíti a területet arra a minőségi változásra, melyet a megyei művelődési központ idetelepítése kivált. A tervpályázat igazolta a kiírók elképzeléseit: a tervezési terület alkalmas arra, hogy karakterének megőrzése mellett fogadja be a művelődési funkciók új épületeit. Megmaradó és új egymás mellett élésének számos szép példáját hozta a tervpályázat. A régi épületek megőrzése és újraélesztése, és az újakkal kialakított kapcsolatuk átértékelte őket. Annak ellenére, hogy a tervezési területen műemléki szempontból kiemelkedően értékes objektum nem található és a kiírás a pályázóknak szabadkezet adott atekintetben, hogy az épületállományt müyen mértékben kívánják megtartani, előnyben részesítette azokat a pályaműveket, amelyek a területet alaposan feltáró kutatómunka után a történelmi városszerkezetet és annak lényeges elemeit igyekeztek megőrizni, melyek megértették a terület műemléki jelentőségét. Ez azokra a pályaművekre is vonatkozik, amelyek az egyes elemek megtartásán túlmenően igyekeztek új létesítményeikkel követni, más síkon reprodukálni, hangulatában, sajátos vonásaiban megtartani a város karakterét. A bírálati munka során ebben a kérdéskörben az alábbi megállapítások születtek: Meglévő és megőrzendő városszerkezeti elemek: — városfalmaradványok, — Mária utca nyomvonala, — Görög utca lejtős, kanyargós tört nyomvonala, — Széchenyi utca zártsorú beépítése, — Tűzoltó tér.