A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)
Dr. Kurucz Imre: Megnyitó
Tisztelt Hallgatóság! Kedves Vendégeink! örömmel teszek eleget a megtisztelő felkérésnek, hogy az 1980. évi Műemlékvédelmi Nyári Egyetem eseménysorozatát megnyissam. Mint ismeretes, nálunk júniusban az iskolák bezárják kapuikat. Az iskolán kívüli művelődés fórumain azonban nem tartunk nyári szünetet. Társulatunk egyik legrangosabb ismeretterjesztő formáját, a nyári egyetemeket évről évre június közepétől augusztus végéig rendezzük. E fórumok gazdáinak egyik fő törekvése, hogy a téma, amiről beszélnek, valamiképpen kapcsolódjon a helyszín, a város múltjához vagy jelenéhez. Esetleg valamely jellegzetességére terelje a figyelmet. A téma megválasztásánál meghatározó a ,Jhely szelleme". A most kezdődő nyári egyetem programjának gerincét a múemékvédelem hazai, Heves megyei, egri és nemzetközi eredményeinek, problémáinak bemutatása alkotja. E rendezvény egyik fő feladatának tekinti a magyar műemlékvédelem sajátos vonásainak megismertetését is. De jól szolgálja a népek közötti kapcsolatok szélesítését, a népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését. Az idei program a nyári egyetemek rendszerében kiemelkedő helyet foglal el, mert fennállásának 10 éves jubileumát ünnepli. Egy évtizede, hogy minden esztendőben a szakma legjobb művelői, kiváló neves szakembereke fórumon is szólnak annak érdekében, hogy az építészeti kultúra emlékeit maradéktalanul megőrizzük az utókor számára. A múlt bizonyos emlékeinek megőrzése soha nem volt idegen az emberiségtől. Az itáliai reneszánsz veti fel először a múlt - az antikvitás — építészetének ideológiai, társadalmi szerepét. Hazánkban valójában a XIX. század második felében éppen Eger városából indult el a tudatos érdeklődés az előző építészeti kultúrák iránt. A történelmi örökség megőrzése ma már az egész emberiség ügye. Ezért is jött létre a Velencei Karta, amelynek elvi megállapításait, utasításait messzemenően tiszteletben kell hogy tartsuk. Gondoskodnunk kell arról, hogy az elv gyakorlati megvalósítása érvényre jusson, több esetben nemzetek összefogásával, együttműködésével. Mert tény az, hogy nem egy ország építészetének védelme nagyjából hasonló gondokkal küzd, mint amilyenekkel mi Magyarországon. A Nyári Egyetem résztvevői tájékozódhatnak, képet alkothatnak arról, hogy hol tartunk a műemlékvédelemben, milyen nehézségekkel - miként birkózunk meg. Hogy ezeket az értékes létesítményeket milyen módszerekkel, mennyire ötletesen hasznosítottuk. Mi magunk is megcsodáljuk a helyreállított barokk épületegyütteseket és reméljük, hogy külföldi vendégeink is gyönyörködnek majd ebben, és tapasztalataikat hasznosíthatják majd honi földön. Ehhez a nemes munkához, a műemlékmentő feladat megoldásához kíván segítséget adni a Nyári Egyetem magas szívonalú szakmai programja. S mindezt kiegészítik az előadásokat követő szabad, kötetlen véleménycserék, a hazánk, Eger és környéke történelmi, gazdasági, kulturális kincseit sokoldalúan bemutató szórakozási, művelődési programok. Úgy véljük, hogy Eger, ez a közel ezeréves város jó feltételeket biztosít e Nyári Egyetem megrendezéséhez. E Nyári Egyetemnek nagy előnye, hogy képes évről évre megújítani önmagát. 1975-ben és 1980-ban öt évre szóló távlati programterv készült, amelynek témái logikus egymásraépültséggel és célirányossággal teszik vonzóvá e rendezvénysorozatot. Kiemelkedő esetmények, évfordulók is kapcsolódtak a Nyári Egyetem programjához, pl. 1972-ben megemlékeztünk a 100 éves magyar műemlékvédelemről, vagy az idén a műemlékvédelem témaköreinek összefoglalása jegyében szerveztük a rendezvénysorozatot, örvendetes, hogy a tíz évvel ezelőtti kezdeményezés hagyománnyá formálódott, és az érdeklődés ma is töretlen e gyönyörű barokk városban rendezett Műemlékvédelmi Nyári Egyetemen. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy szóljak mindazokról, akik nélkül a TIT nem tudná megrendezni ezt az izgalmas, szakmailag és politikailag nem könnyű feladatot jelentő ismertetterjesztő formát.
