A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Nándori Klára: Az egri vár helyreállítási munkái

— a védőművek kiszabadítása a későbbi ráépítések megszüntetésével, — a várfalak alatt ún. műszaki védősáv biztosítása. Ez a várfalak alá tervezett sétány biztosítja a jobb városképi megjelenést, a vár körüljárását, a várlejtők rendezését, a falak műszaki állapotának állandó ellenőrzési és javítási lehetőségét, továbbá azt, hogy a falak alá befúrt pincék felhasználásáról, ill. megszüntetéséről magánérdekek nélkül dönteni lehessen. E nagy anyagi áldozatokat követelő fontos munkát (kisajátítások, külső falak helyreállítása, várlejtők rendezése) a Megyei Tanács vállalta magára. A műszaki védősáv elkészítése azonban egyik legfontosabb koncepcióbeli döntés volt, olyan lépés, amely nemcsak Eger, hanem egyéb városokban álló várak számára is példaként szolgálhat. A már láthatókon kívül tervezzük a védelmi rendszer további föld alatti részeinek, így a Földbástya belső terének és folyosóinak közeli megnyitását, a Baldigara-féle falrendszer alatti aknafigyelő folyosók teljes bemutatását. Távolabbi, de jelentős nyereség lesz a váron belüli ágyúdomb, vagyis a Szép-bástya helyreállítása, amely Eger egyik legjellegzetesebb és hazai viszonylatban is ritka ápítménye. Az ágyúdomb állagbiztosítása révén avar legmagasabb pontján egy terasz alakul ki, ahonnan nemcsak a város, hanem a védelmi rendszer teljes kiterjedése is egyértelműen áttekinthetővé válik. 2. ) Műemléki szempontból a védelmi objektumok mellett nagy gondot fordítunk a különböző korú, részben csak romként jelentkező középkori és kora újkori épületek bemutatására. a) Az első jelentős eredménye a gótikus eredetű, volt Püspöki Palota helyreállítása volt, amelynek kutatását Kozák Károly régész, tervezését Détshy Mihály építész végezte. Az 1962-ben elkészült épület önmagában is értékes műemléki objektum, de a benne elhelyezett, a napjainkban felújított tartalmas vártörténeti kiállítás még fokozza értékét és vonzását. b) A Püspöki Palotán kívül a Székesegyház romterületének helyreállítása és a gótikus kaputorony bemutatása volt döntő, de érdekes színfoltokkal gazdagodott a várbelső a középkori kutakkal, a déli várfal belső oldalán feltárt kőbordás fűtőberendezés helyreállításával. Az utóbbiak építészeti helyreállításának tervezője Sedlmayr János volt. c) Napjaink tervezési és helyreállítási feladatait jelentik azok a közeimúltban feltárt, vagy jelenleg is feltárás alatt lévő épületmaradványok, melyekről Kozák Károly régész kollégám előadása végén beszámolt: — a székesegyház déli tornya előtt húzódó, úgynevezett „nagy épület" romfalai alatt a vízgyűjtővel, — a Varkoch-kapu keleti oldala melletti épületmaradványok, — a nyugati várfal mellett húzódó boltozatos pince feletti kemencés helyiség maradványai. Egy 1777-ből ránkmaradt felmérés alapján további hasonló mértékig elpusztult épületmaradványok előkerülésére számíthatunk. Figyelembe véve a kőanyag gyenge minőségét, a falak rossz fizikai állapotát, a várterület korábbi beépítettségét, az újonnan jelentkező funkcionális igényeket, a meglévő alapokon a korábbiakkal azonos tömegű olyan épületek létrehozását tartanánk célszerűnek, melyek megfelelő mértéktartással és a meglévőhöz való szigorú alkalmazkodással magukba foglalva a régi maradványokat láttatják, őrzik, védik és értelmezik azokat, közvetítik mindazokat az információkat, melyeket ma az épületről ismerünk, ugyanakkor egy új funkció befogadására is alkalmasak. Ilyen szempontból számításba jöhet még az első kapu melletti őrház romjainak épületté emelése, továbbá a gótikus püspöki palota tömegének kiegészítése. A székesegyházi előtti épülettömeg visszaállításával, a jelenleg meglévő 4. sz. múzeumi raktárépület egyidejű elbontásával érzékelhető lenne a régi piactér. Az a már régi tervezői szándék, hogy a székesegyház tornyainak részleges kiegészítésével, tömegének megemelésével vertikális elemet is visszalophassunk a vár laposan elnyúló belső területére, egyelőre nem valósulhatott meg, de a gondolat érdemes arra, hogy újra foglalkozzunk vele. 3. ) Meg kell még említenem a helyreállításokkal párhuzamosan folyó, nem látványos, de komoly műszaki felkészültséget, anyagiakat és állandó készenlétet igénylő jelentős műszaki munkákat, mint pl. a nem fagyálló kőből épült falazatok állandó karbantartását, az egész vár alapos műszaki feltárását, majd megfelelő csatomázását és elektromos energia-ellátásának biztosítását. Egyik lenehezebb műszaki feladat lesz a Szép-bástya állagbiztosítása. Jelenleg, lehetőleg idén kerül rendezésre a Gergely-bástya és Setétkapu közötti terület, ahol komoly műszaki problémát jelent a szint alatt húzódó, pusztuló boltozatok megmentése, a csapadékvíz falszerkezetekbe húzódásának megakadályozása és megfelelő elvezetése a vár területéről. 4. ) A várban nemcsak rekonstrukciós munkákat végzünk. Az új építészeti koncepciót lényegesen befolyásolja a vár megváltozott, mai funkciója. A várnak régi értelemben vett védelmi szerepe végérvényesen megszűnt, ma elsődlegesen kulturális célt szolgál. A várat évente több százezer ember keresi fel. Az érkező nagyszámú közönséget a várban és környékén el kell látni: egyrészt minél több látnivalóval, kulturális ismeretekkel, másrészt járulékos szolgáltatásokkal is.