A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)
Dr. Tilinger István: Az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozatának 10 éve 1971-1980
Kedves Vendégeink! Jelentős évfordulóhoz érkeztünk: az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozata 10 éve kezdte meg munkáját. A hatvanas évek közepén vetődött fel a nyári egyetem megszervezésének gondolata Eger városában. Ez arra az időszakra esett, amikor az ország több városában újabb nyári egyetemeket kezdtek szervezni a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat keretén belül. Az 1966—1971 közötti időszakot az előkészítés, a beindításhoz szükséges feltételek megteremtése jellemezte. 1971-re Eger város Tanácsának jelentős erkölcsi és anyagi támogatásával szabad utat kapott a nyári egyetem. 1971 elejére kialakultak a nyári egyetem szervezeti keretei és megalakult az Intéző Bizottság, a nyári egyetem irányító szerve. Elkészült a működési szabályzat, amely meghatározta a nyári egyetem programját, előadásainak fő irányelveit. Szélesebb körben az előadásoknak a műemlékvédelem hazai, nemzetközi, Heves megyei és egri eredményeinek, problémáinak bemutatását kellett tartalmazniuk. Az előadásoknak foglalkozni kellett az épületek, festmények, szobrok, művészi vasmunkák műemléki védelmével, valamint a műemlékek hasznosításával kapcsolatos problémákkal is. Az irányelvek meghatározták, hogy a felvetett problémákat gyakorlati példákon keresztül is be kell mutatni. Ezt a célt szolgálta Eger, Heves megye, a környező megyék gazdag műemlékeinek helyszíni megtekintése és ismertetése. A tartalmi kérdésekben az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatai voltak a meghatározók. Azt, hogy miért pont Eger városára esett a választás, gondolom, nem kell különösen ecsetelnem, Önök valamennyien meggyőződhettek a város kitűnő adottságairól. A sok visszatérő ismerős arc pedig azt bizonyítja, hogy nem választottunk rosszul. Eger alapítása óta jelentős szerepet játszott a magyar történelemben és az európai kultúrában. A városnak igen nehéz időszakai voltak. Háborúk pusztították, természeti csapások sújtották, de mindig volt ereje az újrakezdéshez. Az említett okok következtében a középkori Egerből nagyon kevés maradt. A török hódoltság utáni gazdasági felemelkedés időszakára azonban Eger európai hírű város lett. Megerősödött polgársága óriási ütemben fejlesztette városát. Itt alakult meg az első orvosi egyetem, s a csillagda. A ragyogó lehetőségek és adottságok európai hírű építészeket és művészeket vonzottak. Közöttük szerepel Giovanni Baptista Carlone, Marco Casagrande, Fellner Jakab, Hild József, Povolny Ferenc, Maulbertsh stb. Barokk paloták, lakóházak, templomok sorát emelték, s azokat a kor legszebb „ruháiba" öltöztették. Fazola Henrik kapu-, ajtó-és ablakrácsai vüághírű letéteményei az egri művészetnek. A török megszállás alatt a város sokat szenvedett, ennek ellenére az iszlám kultúra maradványait megőrizte az utókornak. A magyar műemlékvédelem története is szorosan összefügg Egerrel. Itt rendezték meg 1868-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egri Vándorgyűlését, ahol Henszlmann Imre hozzászólásában sürgette a magyar műemlékek szervezett védelmének megteremtését. A hagyományok gondos ápolása s a korok harmonikus egységének megteremtése és bemutatása is jellemzi a várost. Ez a hagyomány szeretet és műemlékvédelmi munka tette indokolttá, hogy itt alakuljon meg műemlékvédelmi tagozattal a nyári egyetem. Az Egri Nyári Egyetem történetének 10. évfordulójához érkeztünk el. Tekintsük át röviden, hogy az elmúlt időszakban müyen fő témákat öleltek fel az előadások: 1971 : műemléki alapismeretek 1972: műemléki helyreállítások előkészítése
