Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

Az ősi palóc háztípusra utaló építkezés az 1950-es évek közepéig a községben szinte semmit sem változott, így az új falurész házain már korábban is megfigyelhető ízlésbeli változások az Ófalu egységes utcaképét jóidéig válto­zatlanul hagyták. A műemléki jelentőségű terület keleti irányban a Kosuth u. 65., illetve 68. sz. házig húzódik, a vár felől pedig a Kossuth u. 103., illetve 108. sz. házzal zárni. A védett területen 54 lakóépület áll. Ebből a) tizenöt épület helyreállítása már megtörtént (Kossuth u. 68., Petőfi u. 8., 22., 26. és 30. sz. túristaház; Kossuth u. 74. Községi Tanács; Kossuth u. 76. Posta; Kossuth u. 82. Múzeum; Kossuth u. 78. és 99-101. Szolgáltatóház; Kossuth u. 93-95. vendéglő; Kossuth u. 108. óvoda; Petőfi u. 32. orvosi rendelő); b) négy épület kiviteli tervei elkészültek és helyreállításuk megkezdődött. (Kossuth u. 69. Öregek napközi­otthona; Kossuth u. 86. szolgálati lakás; Kossuth u. 94. Kismesterségek háza; Petőfi ű. 7. Idegenforgalmi kirendeltség) c) Öt épület köztulajdonba veendő és helyreállítandó. Terveink szerint ezekben továbbképző központot (Kos­suth u. 65. és 67.); túristaházat (Petőfi u. 28.); Háziipari Szövetkezetek műhelyeit és árusítóhelyeit (Kos­suth u. 92.) és Klubházat (Kossuth u. 96.) javasolunk kialakítani. A többi épület - az alaprajz korszerűsítésével - lakásnak tartandó fenn, illetve házvásárlási igénnyel jelentkező betelepülők és művészek pihenő és alkotóházai lehetnének. Utóbbiak - örömünkre - egyre fokozódó igényét a templom mögötti szigeti részen, valamint a Petőfi u. és a Hollókő patak közötti házsorral javasoljuk elsősorban ki­elégíteni. Az Ófalu közepén álló templom helyreállítása a közelmúltban fejeződött be és a középkori vár restaurálási tervei elkészültek. A műemléki jelentőségű területet körülölelő területet pedig a közelmúltban nyilvánították Táj­védelmi Körzetté. A várhegy tövében települt rendkívül zárt, több utcás Szigligetet régen a Balaton teljesen körülvette. A bronz­kori és római leletek szerint (pl. az avasi templomnál, az Antalhegy és a malom között) a honfoglalás előtt is lakott hely. Őseink (a Kál és a Lád nemzetség) a X. század elején szállják meg a környéket. Az Árpád-kori falu központja a mai község területén kívül, a később Réhelynek nevezett rész közelében, a Mindszentek tiszteletére emelt avasi temp lom mellett lehetett. Szigliget a XII. század elejéig a zalai vár joghatósága alá tartozó királyi birtok, de 1121-ben már az Atyusz nemzetség birtokai között említik. A település további sorsában döntő fordulatot hozott az 1260-as esztendő. IV. Béla ekkor adományozta Szig­ligetet a pannonhalmi apátságnak, kötelességükké téve, hogy itt várat építsenek. Az erősség 1262-re fel is épül, a vár tövében pedig lassan benépesül a délnyugati lejtő, kialakul a mai falu őse. Az áttelepülés csak a XV. század elejére fejeződött be és a kialakult új falu ekkor formálódó történeti telepü­lésmagját a várhoz vezető út mellett, a mai Kisfaludy utcánál sejthetjük. (A terepviszonyok legfeljebb a mai Ady E. utca magasságáig tették lehetővé a meredek hegyoldal benépesítését.) A XV-XVI. században a falut többször is felégették és a kifosztott település lakói elmenekültek. 1420-ban, majd 1572 és 1584 között Szigliget elhagyott puszta. A XVII. század második felében népesedik be újra a község. A templom körül elhelyezkedő, mintegy 10-15 épületből álló ősközségből kiindulva fokozatosan épül be a Várhegy szélámyékos délnyugati oldala. A Réhely felé vezető országút (ma: Kossuth utca) feletti sokutcás halmaztelepülés a spontán kialakulás jegyeit mutatja. A mai kas­télypark közelében álltak az uradalmi major belső épületei. A kastéllyal szemben épült fel az uradalmi cselédek és tisztségviselők házainak szabályosan telepített csoportja. Az 1784—87 között végrehajtott népszámlálás 82 épülete szinte teljes pontossággal ki is tölti a település archaikus részét, az öregfalu műemléki védelemre javasolt területét. A védett területen álló épületek javarésze a XIX. században készült, vagy ekkor épült át. Ezek a kőből épült, náddal fedett házak általában háromosztatúak voltak, középen pitvaros, szabadkéményes konyhával, kétoldalt fa­födémes szobával, és kamrával (vagy kisszobával). A kis udvarok jórésze még a közelmúltban is kerítetlen volt, és a telkekről - a fásszíneket és a hidasokat kivéve — a gazdasági épületek is hiányoztak. Szigliget védett területe mintegy 120 portát foglal magába. A 44 egyedileg védett műemlék javarészét az OMF anyagi támogatásával a tulajdonosok egyenlőre fenntartják. (1977-ben 22 épület tulajdonosa vette igénybe fenntar­tási támogatásunkat és eddig 15 népi műemlék helyreállításához nyújtottunk - vissza nem térítendő — eseti támoga­tást.) A műemléki szempontból legrangosabb épületek köztulajdonba vételét és helyreállítását is tervezzük, bár egy-két, elszórtan található régi (védett) épülettől eltekintve - a régi faluképre legjobban utaló Ady Endre utca meg­mentését szorgalmazzuk elsősorban. Ennek megtartását kétségtelenül elősegíti, hogy mind több épületet vásárolnak meg nyaranként ide visszatérő művészek, üdülő vendégek. E spontán kialakult gyakorlatból - és az Alkotóház vonzásából — következően Szigliget régi házaiban elsősor­ban a tartósabb, több hónapos itt-tartózkodással járó üdülési igényeket lehet kielégíteni. Sajnos a tihanyi falu- és tájkép megbontására elmondottak erre a szép morfológiai alakzatokból álló együttesekre is vonatkoznak. Az enge-

Next

/
Oldalképek
Tartalom