Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

A Minisztertanácsnak a népi műemlékek fenntartására és hasznosítására vonatkozó határozata, valamint az anyagi alapok megteremtése újabb akció kibontakoztatására adott lehetőséget. A népi műemlékek köztulajdonbavételének és az új közösségi célú funkcióra történő helyreállításnál természetes partnereink zömében a tanácsi szervek — helyi tanácsok, múzeumok, idegenforgalmi hivatalok -, amelyek az OMF által adott anyagi támogatáson felül jelentkező költségek viselését, ezen belül a fenntartás, kezelés és bemutatás — költségeit is magukra vállalják. 1974-1978. között a személyi tulajdon megszűnésével 92 népi épület köztulaj don bevételéhez és közösségi célú hasznosításához nyújtottunk anyagi támogatást partnerszerveink részére 13 millió forint összegben. ú M-A ** A it • 1 s folyósított anyagi Ev Védett epületek szama .. r támogatás összege 1974. 4 500.000,-Ft 1975. 18 2.500.000,-Ft 1976. 23 3.000.000,- Ft 1977. 21 3.500.000,-Ft 1978. 26 3.500.000,-Ft Összesen: 13.000.000,-Ft Kormányzati szerveink 1979-1983. között ilyen célra évenként 3,5 millió forintot bocsátanak rendelkezésünkre, mely végsősoron 1974-1983. között lehetővé teszi mintegy 200 értékes népi épület helyszínen történő megmentésének és közösségi célokra történő helyreállításának elősegítését. VI. A népi műemlékek védelmének helyzetelemzése 1971-től 1979. január l-ig a népi műemlékek száma 21 %-kal 1008-ról 1243-ra növekedett. Ezzel az összes műemléki állományon - 8535 építmény - belüli aránya 12 %-ról 14,5 %-ra változott. A népi műemléki állomány megoszlása védettségi kategória szerint: Műemlék 62 db 5,00% Műemlékjellegű 589 db 47,40 % Városképi jel 592 db 47,60% Összesen: 1.243 db 100,00% A műemlékek aránya 6,5 %-ról 5,00 %-ra, a műemlékjellegű épületeké 49,5 %-ról 47,4 %-ra csökkent, a városképi jelentőségű épületeké 44 %-ról 47,6 %-ra emelkedett. Sok-e a népi műemlék, vagy kevés? Az ország 3093 községében — bár a 96 városban is található elenyésző számban — 1243 népi műemlék található. Vagyis csak majdnem minden harmadik faluban található egy védett népi épület. Véleményem szerint a népi műemlékek számának minimális növekedésével az elkövetezendő időkben is számolhatunk egyrészt a már folyamatban lévő kutatások — szőlőhegyi és tanyakutatások — és egyes megyékben külön kutatások (pl. Hajdú m.) eredményeképpen, másrészt a népi műemléki jelentőségű területek számának növekedése kapcsán. Pl. Vas megyében Szalafőn, mintegy 40 épület védetté nyilvánítása várható. Az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő népi műemlékek százalékos aránya 1971-hez viszonyítva 14 %-ról 18,8 %-ra növekedett, az egyházi tulajdonú népi műemlékek 7,8 %-os aránya 4,6 %-ra, a személyi tulajdonú népi épületeké 78,3 %-ról 76,6 %-ra csökkent. Ez abszolút számokhoz viszonyítva az állami és szövetkezeti tulajdonú épületek számának 71 %-os növekedését jelenti, ugyanakkor az egyházi épületeknél 27 %-os a csökkenés és a személyi tulajdonú épületeknél 21 %-os a növekedés. Míg az állami és egyházi tulajdonú népi műelemeknél a „műemlék" minősítésű épületek aránya 18 %, s a műemlékjellegűeké 61 %, valamint a városképieké 21 %, addig a személyi tulajdonú népi műemlékeknél az összes népi műemlék mindössze 1 %-a minősül műemléknek, 44 %-a a műemlékjellegű és 55 %-a a városképi jelentőségű épületek kategóriába tartozik.