A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)
Őrsi Károly: Történeti kertek, parkok rekonstrukciója
A Soproni Erdés zeti Egyetemen szakmérnöki dolgozatok készültek, és ezzel segitik munkánkat. Fehérvárcsurgó, Körmend, Tornanádas ka, Soponya, Lovasberény történeti kertjeivel kapcsolatos munkák az adatgyűjtést segitik, ha kiviteli tervnek nem is hasznosíthatók. Az AEMI Balatonfüredi Fásitástervező Irodáján készült el a Dobai, a Füzé rradványi es a Cegenydanyádi tájképi történeti kertek felujitási terve. Ha történeti kertrekonstrukciő szempontjából nem is kifogástalanok, de igen hasznosak és a felujitást, fenntartást nagyban segitik. Az elmondottakból látható, hogy sokrétű munka indult meg a történeti kertvédelem érdekében. Igaza van az ICOMOS Történeti Kertszekciója ajánlásának, amelyben felsorolja, hogy a történeti kerteket állandó veszély fenyegeti, mert épitészeti és szobrászati elemei rongálódnak, növényzete elöregszik a felujitás elmaradásával, fenyegeti a rendezetlen városi fejlődés, a szennyeződés, az izlés változása, a nagyszámú látogató által okozott károk, a közönség értetlensége és gyakran azok hozzá nem értése, akikre a fenntartás tartozik. Valóban az egyik legfontosabb feladat felelős szakértők nevelése, minden fokon, védelemtől a karbantartásig. Sajnos hazánkban ma igen kevés a történeti kerteket, azok kezelését, felujitását értő ember. Általában összekeverik a fogalmakat (arborétum, jóléti erdő, parkerdő, emlékpark, botanikus kert stb. ) és ennek a történeti kertek kárát lelik. Sokan csak a fajok, fajták gyarapításában látják a fenntartást, csak mértéktelen telepítésben és nem a szakszerű fenntartásban. Az értéket állandóan azzal mérik, hogy milyen gazdag fafajokban, pedig a műemléki történeti kerteknek nem ez a lényege. Természetesen ilyen szemlélet mellett a szobrászati értékeik, vízrendszerük, műszaki létesítményeik pusztulnak. (Támfal, lépcső, kerités, kerti házak stb.) Sokan erdészeti, esetleg kertészeti üzemi gazdálkodási szempontokat akarnak érvényesíteni, pedig annak nem a történeti kert a helye. Gyakran előfordul, hogy a kertek területét - ott is, ahol bőven van hely - más célokra akarják igénybevenni, az épitészeti műemlék rovására (pl. labdarugó-pálya, raktárak, lakóházak) nem törődve azzal, hogy jelentős károkat okoznak, kétes értékű eredményeikkel. (Megjegyzendő, hogy Európa olyan nagyvárosaiban sem kívánják tönkretenni a történeti kerteket, ahol a város belsejében van, pl. Bécs Bellvedere, Schönbrunn, Prága Wallenstein kert stb.). Sajnos a történeti kertek értékének fel nem ismerése következtében ma még gyakori az, hogy a kert osztott kezelésben, sok telekkönyvi számon, különböző művelési ággal van nyilvántartva. Ezen változtatni kell a védelem érdekében. Környezetvédelmi szempontból is jelentős értéket képviselnek a történeti kertek, kastélyparkok, arboré tu mok. A MÉM számba vett az 5000 m2 nél nagyobbakat távlati tervezésében és ennek jelentős része történeti kert. Fenntartásuk, fejlesztésük érdekében szükséges szakmai feladatok részletes meghatározására, költségigény megállapítására közjóléti fejlesztési terveket kell készíteni és ebben az OMF-el koordinálni, állapítja meg az Országos Erdőállományfejlesztés 5 éves terve. Valóban lényeges, mert ezt a hatalmas lehetőséget jól kell hasznosítani, ebben az esetben eltérően az erdészeti üzemgazdasági formáktól, ahol nem a fahozadék az elsődleges cél. Meg kell találni a megfelelő formát és személyeket, hogy a műemlékileg védett területen, annak megfelelő felujitás és fenntartás történjen. (Ennek :nintapéldája a most készülő nagycenki és alcsuti munka. ) Sok és nagy lehetőség, amit a műemlékvédelem érdekében egyre növekvő mértékben hasznosítani kötelességünk.
