A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ferenczy Károly: A diósgyőri vár építészeti helyreállítása

A magyar műemlékvédelem áttekintése A magyar műemlékvédelem 1972-ben ünnepelte centenáriumát. Az 1872-ben felállitott műemlékvédelmi intézmény, akibontakozott ipari fejlődés, az osztrák Habsburg uralkodőhá zzal történt kiegyezés kedvezőbb politikai légkörében született. A nemzeti öntudatra ébredés és a történelmi stiluskorszakokat felelevenítő XIX. század épitészeti eklektikája is a mult tanulmányozását, az előképek gyűjtését, a műemlékvédelem fontosságát támasztotta alá. 100 év alatt a magyar műemlékvédelem végigjárta az európai irányzatok útjait. A purisztikus restaurálás még a Kárpát medence egészére kiterjedő történelmi Magyarország gazdag emlékanyagával foglalkozott. A nálunk lényegében bécsi iskolázottsággal jelentkező irányzat legismertebb példája a budai koronázó Mátyás templom és a körülötte levő Halászbástya korhű stilusgazdag kiépitése volt. A modern szellem XX. századi térhódításával hazánkban is megindult a napi épitészet és műemlékvédelem, a hiteles dokumentum és az utánzat, ül. kiegészités szétválasztása. Ez az irányzat összhangban a "Velencei Cartha szellemével, Magyarországon olyan erőssé vált, hogy még a második világháború pusztitása után is elkerültük a teljes ujraépitések, a stilusutánzatok, a történelmi kulisszák készítését. Magyarországon különös élességgel vetődik fel a műemlékvédelem módszerének kérdése, mivel az első világháború után kialakult országhatárokon belül XVIII. századnál régebbi eredeti használatú épület szinte nem maradt. Bár az 1872-es műemléki jegyzék 42 db objektumával szemben ma: 1916 műemléket, 5445 müemlékejlegü, 1161 városképi jelentőségű, összesen 8552 első-másod-harmad fokon védett épületet tartunk nyilván, de értékelésükre mégis a kevés, a középszerű, a romos a jellemző. Ez az állapot azonban bármilyen kedvezőtlen abszolút értelemben más szerencsésebb sorsú jnemzetek állományával szemben, relative nagy lehetőségeket biztosit a műemlékvédelem útkeresői számára. Újabb irányzataink A korszerűségre törekvő magyar műemlékvédelem mintha egy "rugalmasabb" és egy "keményebb" irányzatot képviselve jelentkezne. A rugalmasabb vonal a kontinuitás, a művészettörténeti esztétizálás, a zavartalan összkép az ösztönös szemlélhetőség hive. A keményebb vonal a történelmi hitelesség hangsúlyozására, a tegnap és a ma, a történelmi épület és a korszerű megóvási eszközök didaktikus szétválasztására, a problémák érzékeltetésére, az intellektuálisabb tanulmányozhatóságra törekszik. A II, világháború óta Magyarországon jelentős műemlékvédelmi munka folyt, amelyet a Budapesten tartott legutóbbi ICO MOS közgyűlés is nagyra értékelt. A legnagyobb szabású feladat a budai királyi vár helyreállítása, mintegy 100 milliós nagyságrendben; a hagyományos összkép visszaállításával és a régészeti feltárás eredményeinek világszínvonalú bemutatásával. A fővároscentrlkus Magyarországon (a fővárosban