A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

F. Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár történeti és régészeti kutatása

arra, hogy a várpalota építészeti együttese csorbát ne szenvedjen, de a növekvő veszély egyre radikálisabb megoldásokra késztette a vár védőit. Lebontották a külsővár E-i ikerkaputornyát és helyére háromszintes 6 ágyú állásos kazamatát épitettek, könnyen kitermelhető homokkőből, nagy falvastagsággal. A végveszélyben aztán a bejárati torony aljában ötszögü olaszbástyás védőmüvet emeltek, mit sem törődve az egykori király lépcsővel és impozáns kaputoronypárral, amelynek magassága a megváltozott haditechnika miatt már több veszélyt jelentett, mint védelmet. A XVI. század közepétől a(diósgyőri várban már nem a tornyok, hanem a terephez simuló zömök erődítmények néztek farkasszemet a közelgő veszéllyel; a török, vagy az osztrák vagy a magyar ostrommal. De a végveszély nem ágyúzással következett be. A lovasvilág és Igényeire épített várpalota kora végérvényesen lejárt. A védőmüvek építésével megbontott, kikezdett várpalotában már semmit sem tartottak tiszteletben, az élet elemi szükségleteit kellett biztosítani. A haszonbérlők egyre kevesebbet tartózkodtak a várban, intézőik kezén az értékek elkallódtak. Megindult a panaszos levelek áradata, de foganat nélkül. 1616-ban a kamarai küldött az irta "nincs olyan magyar sziv, aki nem iszonyodna és szomorodna el a fejedelmi szép épület pusztulásán" . 1662-től már rajz rögziti a szomorú állapotot. Az 1775 évi conscriptiőban a vár mint rom szerepel. 1776-ban mondták a diósgyőri ócska templomban az utolsó könyörgést. 1873-ban az uradalmi prefektus még bontotta a vár köveit, aztán már bontani sem volt érdemes a kőburkolatától megfosztott falmagot. Az összeomlott várat belepte a föld ésafü és csak a hatalmas tornyok romjai meredeztek a magasba. 1954-ben a haladó hagyományok iránt felkeltett érdeklődés és felelősségérzés nyomán Miskolc Tanácsa átvette a romot és vállalta, hogy gondoskodik a műemlék fenntartásáról és Őrzéséről. 1953ban az Országos Műemléki Felügyelőség elkezdte a várrom müemlékhelyreállitási munkáit. 1968-ban megalakult a Diósgyőri Vármúzeum intézménye, hogy gondoskodjék az évi 50-100 000 látogatót vonzó műemlék múzeumi és idegenforgalmi hasznosításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről.