A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Tompai Géza: Területrendezés és fejlesztés és annak műemléki vonatkozásai

A másik lényeges eleme uj gyakorlatunknak az ágazati tervezés és a területrendezési tervezés összhangjának javítása. A területrendezési tervek szinte minden ágazatot (vízügy, közlekedés, nehézipar stb.) érintenek. Nyilvánvaló követelmény ezért, hogy a területrendezési tervek szinkronba legyenek az ágazati tervekkel, annál is inkább, mivel maga a megvalósulás is ágazati, vállalati vagy tanácsi-ágazati fejlesztés utján történik. Tehát nem egy városrendezési tervet valósítunk meg, hanem az egyes ágazatok valósítják meg célkitűzéseiket, és ezeket szerencsés esetben a városrendezési terv hangolja jól össze. Ez az összehangolás két feltétele teljesítése esetén lehet csak sikeres. Az első az, hogy mára koncepcióalkotás fázisában ütköztetni kell az egyes ágazatok fejlesztési elképzeléseit egymással, felszínre kell hozni minden ellentétes törekvést és a tervezés során létre kell hozni ezek összhangját. A másik feltétel az, hogy nagymértékben kell támaszkodni egy-egy ágazat saját apparátusával kidolgozott távlati tervére. (Pl.: a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium sorra készítteti a városok közlekedéshálózat-fejlesztési terveit, a Nehézipari Minisztérium a városok távlati energiaellátásának koncepcióját stb.) At kell vennünk ezeket a fejlesztési terveket a városrendezési tervbe (természetesen szükség esetén korrekciót kell javasolni) és el kell érnünk azt, hogy ezek összhangban legyenek egymással és a város érdekeivel. Felismertük azt is, hogy ma már egy várost sem vizsgálhatunk egymagában, elszakítva a környező településektől. Egyre inkább településcsoportban (városi szinten: agglomerációban) gondolkodunk és kiterjesztjük a tervezést a külterületekre is. Ez a szemlélet más szóval azt jelenti, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet szentelünk egy térség szerkezetének, területfelhasználásának, a térségbe tartozó települések közötti munkamegosztásnak. Ha végiggondoljuk, még egyszer az elmondottakat, a területrendezési és - fejlesztési tevékenységűi célkitűzéseit és jellemzőit, |Ugy mint - a rendezési és fejlesztési tevékenység szintézisének megvalósítása; - az ágazati tervek koordinálása; végül - az összetartozó települések együttes megtervezése; akkor azt kell látnunk, hogy ezeknek önmagukban műemléki vonatkozásai még nincsenek. A műemlékvédelem ott lép be, ahol a fejlesztési és rendezési elképzelések egy-egy adott városra fogalmazódnak meg, azaz a "területrendezés és - fejlesztés" - bői "városrendezés és - fejlesztés" lesz. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy a műemlékvédelem külterületen levő objektumokkal (pl. várrom) és népi épitészeti emlékekkel is foglalkozik. Városi szinten a műemlékek elsősorban a rendezési tervek készítését befolyásolják, de egyes esetekben (például az Idegenforgalom terén) a fejlesztés lehetőségeit és irányát is meghatározhatják. Úgy érzem, rnég egy lépést tehetünk a problémakör egyszerűsítése felé anélkül, hogy lényeges kérdések elsikkadásától kelljen félnünk. A városrendezés és - fejlesztés és a műemlékvédelem viszonyának, összefüggéseinek vizsgálatát leszűkíthetjük a városközpont területére az alábbi megfontolás alapján. A lakó-, üdülő-, intézmény-, ipar-, közlekedési és zöldterületek, a városokban jól elhatárolható területfelhasználásl elemek, a városrendezési tervek megfelelő kereteket adnak ezek tervszerű fejlesztéséhez. A városközpont az a sajátos terület, ahol a történeti fejlődés következtében szinte minden te-