A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)
Dr. Tilinger István: A magyar műemlékvédelem jellegzetességei
Budapest műemlékvédelmének felelőse a Budapesti Müemlékfelügyelőség, amelynek felügyeletét hatósági munkajában ugyancsak intézményünk látja el. Az OMF irányító, szervező, ellenőrző szerve az tpitésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Ezatény azért is jelentős, mert település rendű műemlékvédelemben célszerű ma már gondolkodni és ennek követelményei egyszerűbben alakithatók ki ugyanazon a tárcán belül, valamint azért is, mert a minisztérium az építésügyi hatósági feladatok legfőbb szerve, igy a műemléki és építésügyi igazgatási feladatok is jobban összehangolhatok. Ugyanakkor az OMF, mint a minisztérium Műemléki Főosztálya, az ágazati irányitás felsőszintű feladatait is ellátja. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a magyar műemlékvédelem központi szervének feladatköre kettős: az ágazati irányitás, hatósági felügyelet egyfelől, a legjelentősebb konkrét helyreállítások tudományos és tervi előkészítése, majd végrehajtása másfelől. Ez igya legfontosabb magyar szervezeti sajátosság, amelynek előnyeit érezzük munkánkban, eredményeiért pedig - jólesően állapithatom meg külföldi partnereink nem fukarkodtak az elismeréssel. Hatósági feladataink ellátásánál két fő pillérre támaszkodunk: a jogszabályok biztosította felügyeletre és a társadalmi szervekre, hatóságokra épített munkakapcsolatokra. Az alábbiakban ezek néhány sajátosságáról fogok szólni. Felügyeleti tevékenységünk többrétű. - Elsőként mindjárt magukkal a jogszabályokkal kapcsolatos teendőkre utalok, amelyek megalkotásánál, a szükséges korszerűsítéseknél ágazati szerepkörünknél fogva nem kevés feladatot vállalunk, karöltve az EVM illetékes főosztályával. Magyarországon a következő műemléki védettségi kategóriák ismeretesek: műemlék, műemlékjellegű és városképi jelentőségű épületek értéksor szerint. A műemléki jelentőségű területek a történelmi város- és kisebbrangu, települések magjának biztosítják a védelmet, az un. műemléki környezetek egy-egy jelentős műemlék köré vont határok, amelyen belül minden munka - egyezően a műemléki jelentőségű területekkel - hatósági engedéllyel végezhető, A jogszabály azt is kimondja, hogy a műemléképület saját telke és az azt körülvevő telkek is védettséget élveznek, mig ez müemlékjellegü épületek esetében csak a saját telekre vonatkozik. A műemlékjegyzékből való törlésre vagy iuj felvételre az Országos Műemléki Felügyelőség tesz javaslatot, amelyet müemlékjellegü épület esetében az EVM Területrendezési- és Fejlesztési Főosztályával egyeztet. Műemlék esetében ehhez az építésügyi és városfejlesztési, illetőleg a kulturális miniszter egyetértése szükséges. Műemléki épületeken a használók és tulajdonosok is végezhetnek munkákat, sőt karbantartásukra a törvény is kötelezi őket. E munkálatokat - felújítás, részleges átalakítás, bővités - azonban csak a műemléki hatóság jóváhagyásával végezhetik. A jóváhagyás az épitészeti tervdokumentáció benyújtása alapján történik, amelyeta nagyobb jelentőségű esetekben tervkonzultáció, helyszíni szemle, esetleg a szakhatóságnál szervezett tervtanács előz meg. A magyar műemlékvédelem társadalmi bázisát a Hazafias Népfront keretein belül szervezett Műemléki Albizottságok, a Honismereti Körök, Várbaráti társaságok képezik. A Műemléki Albizottságok részére - amelynek tagjai a gazdasági élet legkülönbözőbb területein dolgoznak, a fizikai munkástól vezető beosztású dolgozókig - kétévenként több napos értekezletet szervezünk, amelynek vendéglátó gazdája egy-egy jelentős műemléki városunk. Az Albizottságok kutatómunkával, kiadványok összeállításával és finanszírozásával, figyelőszolgálat működtetésével segitik munkánkat. Általánossá kellene tenni azt a
