A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai

Eger beLvárosa tehát komoly szerkezeti egység, mint ilyen, értékes maradványa a magyar mult városépítésének. Éppen ez az egység az, amely leginkább méltó a belvárosban a védelemre. Az utcavo­nalak zártsága, kedvező légtéraránya, szerencsés irányulásai (amelyek nem egyszer kedvező látképet adnak, magasbatörő templomtornyokra és várfalakra) annyi értéket rejtenek magukban, amelyek meg­őrzése mellett törekedni kell minden zavaró körülmény eltávolítására. A város, mintáz előzőekben emiitettem, dombsorok által határolt völgyben és a dombsorok tera­szain épült. Jelenleg bármely pontról nézve a várost a beépítés felett a zöldövezet jelenik meg. További fejlesztési célunk ennek a tervezéseknél való figyelembevétele. Az előzőekből is látszik, hogy vannak még gondjaink, problémáink, melyeket csak komoly, hozzá­értő, lelkes munkával lehet megoldani. Ezt célozzák az egyes ötéves tervi, valamint hosszutá vu fejlesz­tési feladatok és ezt segiti a nyári egyetem rendezvénysorozata, mint ahogy az előadásom első részé­ben erre már utaltam. Az eredményes munkát jól reprezentálja, hogy városfejlesztési feladataink megvalósításáért 1977­ben megkaptuk a Magyar Urbanisztikai Társaságtól a Hild János emlékérmet. Végül kívánom kedves vendégeinknek, hogy eredményes munkával, tapasztalatcserével és pihenés­sel töltsék nálunk idejüket és az itt szerzett élmények alapján kellemesen gondoljanak vissza vendéglátó városunkra: Egerre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom