A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai

A lakásépítési feladataink kb. 40%-át állami, mig 60%-át saját erőt igénybe vevő OTP és szövetkezeti beruházás formájában valósítjuk meg. Közművesítés terén Eger város az ország hasonló városai közöttéveken át az eevik legelmaradottabb volt. lelenleg igen nagy erőfeszítések történnek a város közmüellátottsági helyzetének javítására. A város vízellátásának biztonságos megoldására folyamatban van azí északi-vizmii bővitése, valamint a déli vízmű feltárása és uj víztározók megépítés. Szennyvíztisztítás terén levő rossz helyzet megoldódik, amint ez évben a 22 000 m^/nap kapacutásu szennyvíztelep beüzemel. Azonban ez csak 1980-ig oldja meg a problémát és igy foglalkozni kell a bővítéssel. A lakásépítés és kommunális ellátás mellett a területek kapcsolódó létesítményeinek építését is folyamatosan végezzük, így évről-évre szociális-egészségügyi, kereskedelmi létesítményeinknek száma bővül és fokozatosan csökkenti gondjainkat. Az egyes épületeinket korszerű építési technológiákkal - "PEVA" öntött alagútzsalus, házgyári és "BVPR" panelos megoldással - végezzük. A városépítési feladatainkat átgondolt városrendezési és fejlesztési terveknek megfelelően végezzük, kisebb-nagyobb gondokkal, zökkenőkkel. Pl. a város jelenlegi|Utrendszerében a főútvonalak nyomvonala kb. a középkori nyomvonalon tételezhetŐk fel. Ami a keresztutcákat illeti, ezek jelentősége a már megadott városszerkezet mellett kisebb, a vonalakban bizonyos változások is feltételezhetők. Ezek a keresztutcák mind a várost átszelő patak medre felé irányulnak, lehet őket ugy tekinteni, hogy a dombokról, levezető vízfolyások mentén keletkeztek. Egészében véve határozottan állithatjuk, hogy az egri utcahálózat jelentős részében a középkori utcákra vezethető vissza és igy a mai hálózat végeredményben a középkori utcaszerkezet lényegét megőrizte. A középkori utcahálózat két főútvonalra épült, az egyik a Hatvani kaputól a vár feljáróig, tehát pontosan a mai Kossuth Lajos utca vonalán. Ennek az útnak a meglétét az is bizonyítja, hogy a vár visszafoglalásakor ennek vonalában kőhid állott az Eger-patakon, ami valószínű , hogy még középkori építmény volt. A másik a jelenlegi Széchenyi utca vonalán a Hatvani és Ráczkapu között. Ez feltételezhető, hogy lényegesen szélesebb volt a mainál, ezt bizonyítja az Érseki palota, Szeminárium, cisztercitarendház és Rottenstein ház hátrábbi fekvése. A két egymással derékszögben és pedig a város külső sarkában találkozó útvonal különös, sajátos szerkezetet ad a városnak, ami jól leolvasható minden XVII. századi metszetről is. A két'utvonal találkozásának közelében tételezhetjük fel a főteret, kb. a mai Dobó tér helyén, esetleg annak északi oldalán még nem állott épület, hanem a tér egészen kiterjedt a patak kanyarulatáig. Ezen a főtéren helyezhetjük el a középkori városházát, amely a metszetek állandóan visszatérő épülete. A Dóm helyén a volt székesegyház mellett a déli oldalon a mai Lenin ut sarkán állott a középkori Püspöki palota. Komoly gondot jelent a város korszerű közlekedési útrendszer

ének kialakítása, amely megfelelne a mai követelményeknek. Ezt segíti a már megkezdett nyugati átkelési)útvonal építése, amely 1980-ra befejeződik. Későbbiekben kerül sor egy magasabb szintű útvonal átadásával a belváros tehermentesítésére, esetleg egy gyalogos belváros kialakítására. Nehéz feladatot jelent és hatalmas pénzügyi fedezet biztosítását igényli a város alatt húzódó közel 110 km-es háromszintes pincerendszer, amelynek következtében az 1960-as évek közepétől egyre gyakrabban jelentkeznek pincebeszakadások. Ezek hirtelen lezajlásukkal félelmet keltenek, a város lakóinak életét és vagyonbiztonságát veszélyeztetik, a megindult városfejlődést nagymértékben zavarják, a tervezőkben, kivitelezőkben bizonytalanságot keltenek. Ezek a körülmények kényszeritették a város vezetését arra, hogy az általános városrendezési tervvel összhangban, részletes építés föld ta ni vizsgálatokat, tér-