A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai

Fellner Jakab, Giovanni Battista Carloni és Hild József építészek alkotásai mellett Fazola Henrik lakatosmester gyönyörű kovácsoltvas-müvei képezik Eger egyik látványosságát. A klasszicizmust követő romantika és koraeklektika stílusában pár nagyobbacska és Ízléses bérházzal egészült ki a város, melyet később a későeklektika hatásvadászó építészete szerencsére megkímélt. A város műemlékeivel sok ismertető leirás foglalkozik, most csak néhány mondat jellemezze Gerő László: Eger cimű feldolgozása alapján: "Eger város tekintetében az egész várost műemléknek tekinthetjük, mert nemcsak egyes épületeiben,hanem főbb terein és utcáin máig meg tudta őrizni, szervesen fejlődött, értékes városképét. Eger jelentős helyet foglal el a legkiválóbb hazai műemléki együttesek között." Egert valóban nevezhetjük a műemlékek városának. Több mint 150 műemlék és műemlék jellegű épületet tartunk számon, az egész belvárost, a régi Egert műemléki jelentőségű területként kezeljük. Az építészettel egyidejűleg a társművészetek is fejlődtek. Felbecsülhetetlen értékű freskók, festmények, kedves barokk szobrok születtek, a lakatosmüvészet olyan magas művészi fokra emelkedik Fazola Henrik nyomán, amire alig van példa Európában. A belváros három centrumból tevődik össze: a vár, a közigazgatási centrum - Dobó tér -, egyházi centrum: a székesegyház előtti tér. A három centrum szoros kapcsolatban áll egymással. A székesegyház előtti Szabadság teret a Kossuth Lajos u. köti össze a várral, a polgári és vallási centrumot a Bajcsy Zs. u. köti össze egymással. Mindhárom egység önmagában véve befejezett, mégis tartalmilag egymást kiegészítve, együttesen alkotják a város belső magját. Jelentős vonzástényező még, hogy Eger fürdőváros, gyógy- és üdülőhely. Az első fürdőket a törökök építették, majd a törökök kivonulása után a fürdőkultúra hanyatlásnak indult és ujabb fellendülése csak a XVIII. századra tehető. A város alatt 100-200-300 m mélységben töredezett mészkő fekszik, ennek vetősikjain - esetleg 6-800 m mélységből - langyos és meleg viz tör a felszínre. A források hőmérséklete: 26-32 °C. A langyosvizü források több mint 40 elemet tartalmazó vize főként mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas. A strandfürdő 7-8 ezer fő befogadó képességű, azonban csúcsidőben kb. 18 ezren látogatják. Ezért fő célunk a strand területének bővítése, amelyet a megkezdett szanálások lehetővé tesznek. Kulturális szempontból jelentősek a nyári programok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy az idelátogatók szórakozási és művelődési igényeiket kielégítsék. Nem kevés azoknak a száma, akik boráért látogatnak Egerbe, ugyanis mezőgazdaságunk fő profilja a szőlő- és bortermelés, amely világhírnevet szerzett városunknak. A kedvező talajviszonyok, az éghajlat rendkívül alkalmassá teszik a város határát és környékét a szőlőtermelésre. Az Egert körülvevő halmok harmadkori rétegeit barna agyag fedi. Ez a képződmény a szél és a viz hatására a lejtőn tovahordódik és így lazább összetételű lesz és a rajta megtelepült növényzet munkája révén kitűnő termőtalaj fejlődik belőle. Ennek a jórészt vulkanikus eredetű talajnak szőlőtermelésre való alkalmasságát még fokozzák a lejtési viszonyok. A déli és nyugati lejtőkön legjobban érvényesül a napsütéses napok melegének érlelő hatása, igy a szőlőtőkék megkapják a szükséges hőés fénymennyiséget ahhoz, hogy tökéletes termést hozzanak. Ez tette lehetővé, hogy az Eged nevü szőlőhegy 35 fokos déli lejtőjén Közép-Európa legmagasabban müveit szőlőskertjeit telepitették. írott emlékeink nem beszélnek arról, hogy ki és mikor telepitette az első szőlőskertet az egri határba. A város történetének egyes múltbeli szerzői római telepítésekre gyanakszanak, erre azonban