A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Sedlmayr János: Az egri vár helyreállítása
ről befúrt kis keresztmetszetű, úgynevezett mikrocölöpökkel stabilizálnánk, miáltal a szétomlani akaró földdombot szinte változatlanul, mai lepusztult formájában lehetne megtartani, tetején pedig kilátó teraszt készíteni. Bizonyos, hogy a korszerű mélyépítési technológiákat kedvező lenne a bástya helyreállításában felhasználni. A terűletet gépekkel megközelíteni azonban nehéz és a kivitelezés mindenképpen költségesnek tűnik. A Szép-bástya állagbiztositásához hasonlóan összetett problémát jelent a vár nyugati oldalán állt, de sajnos 1976-ban megrogyott Dobó -bástya visszaállítása. A megrepedt, leomlani akaró falazatokért felelősséget senki sem vállalt, a bástyát romtalanitás és életveszély megszűntetése miatt a mult évben lerobbantották. A mintegy 25 ezer köbméter leomlott fal visszaépítésére elvi, gyakorlati és pénzügyi okok miatt aligha kerülhet sor: elvünk szerint az egy szer elpusztult műemléki részek változatlan visszaállítása csak az úgynevezett anastylosis esetében indokolt. Törtkőből épült falazat esetében ez azonban nem lehetséges. Javaslatom szerint a Dobó-bástya visszaállítása helyett, helyének jelzése, részleges visszaépítése is elegendő. A bástya mögött, föld alatt húzódó korábbi várfal konzerválása azonban - beleértve egy kör-alaprajzú torony kiegészítését is - igy bemutathatóvá válik. Ez utóbbi kiemelése némi kárpótlást jelenthet az elpusztult bástyáért. Az egri vár helyreállítása végeredményben már hosszabb idő óta folyik és befejezése még sok időt igényel. Egy része még feltáratlan, néhány kérdésben még a terv sem végleges. Bizunk azonban abban, hogy folyamatos munkával, közös erővel fokozatosan javítjuk állagát, a nagyközönségnek pedig minél többet nyújthatunk.
