A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Kozák Károly: Régészeti feltárások az egri várban, különös tekintettel azok szervezésére és dokumentálására

meg: Heves megye Műemlékei II. (Budapest, 1972. - 120-131. -, Dobó István Vármúzeum Évkönyve, I (Eger, 1963. - 119-171. - és III. (Eger, 1965. - 95-118. -, Az egri vár híradója 2-5. sz. (1961-1964.). Ezekben a dolgozatokban számos felmérési rajz, az épületről kutatás közben és annak befejezésekor készített fénykép található a régészeti leletek képei mellett. A Tömlöc - és Földbástya A gótikus püspöki palota helyreállítása sugallta és igényelte az azzal Ny-ról közvetlenül szomszédos Tömlöc-bástya mielőbbi feltárását. A bástya K-i felében levő - több méter vastagságú - törmelékréteg takarta a palota Ny-i homlokzatának földszinti részét (11-12. kép). Ennek mielőbbi kiszabadítása érdekében a gótikus palota feltárásának megkezdésével együtt indult meg - 1957-ben - a Tömlöc -bástya kutatása is. A Földbástya területét csak a Tömlöcbástya Ny-i falában levő kapun át közelíthették meg, tehát közvetlen kapcsolata volt ezeknek már az építés idején is. A Tömlöcbástyának falkoronái, valamint Ny-i fala látható volt már a feltárás megkezdésekor. A Földbástyán csak egy beszakadt nyilason át mutatkozott némi falazat a mélyben. Feltárását ugyancsak 1957-ben kezdtük meg. A két bástya kutatásához kapcsolódott még az É-i falszoros feltárása. Az ott levő törmelékdombok csaknem teljes mértékben fedték a Tömlöcbástya É-i falát, ÉK-i és ÉNy-i sarkait. A több méter vastag törmelékréteg felbontása során nagyszámú török, lejjebb pedig korábbi, XV-XVI. századi lelet került elő (edények, gótikus ablak keretkövei). Ez utóbbiak a már emiitett palota átalakításokhoz kapcsolhatók. A tömlöcbástya É-i és K-i falában megtaláltuk és kibontottuk az elfalazott lőréseket. A palota Ny-i falában egy reneszánsz ajtót tártunk fél, amely a várudvar felől pincének számító helyiségbe nyillott. Ez az ajtó a helyreállítás után a palota Ny-i homlokzatának legértékesebb elemévé vált (13. kép). A Tömlöcbástya belső terének feltárásával megismertük annak eredeti alaprajzi elrendezését, a K-i udvar köré épitett ágyutermeket és a korábbi építkezések maradványait is. Ezek közül történetileg a bástyaudvar K-i részében előkerült, 8 m vastag falu, 13 x 14 m-es külső méretű torony és az ahhoz tartozó, kapcsolódó korai, XIII. századi várfalat tartjuk a legjelentősebb feltárt részletnek (14. kép). E korai várfalnak a toronytól K-re eső részét a XV. században felhasználták a püspöki palota építésénél. Részletei a gótikus folyosó hátfalában rejtőznek. A palota helyreállításával egyidőben csaknem befejeztük a Tömlöcbástya feltárását és jól előrehaladtunk a Földbástya kutatásával is. A Földblstya feltárását a föld mélyében mutatkozó részletek és a külső rétegek párhuzamos kutatásával kezdtük. A több évig tartő munka során 6-10 m mélységben helyiségeket, egy ágyutermet, falban vezető folyosókat és régebbi, egykor a föld felszíne felett álló épületek (torony) maradványait tártuk fel. Ezek a régebbi falmaradványok a XV-XVI. század fordulója táján még álló középkori toronyhoz - feltehetően annak alsó szintjén tömlöc is volt, amelyről a bástya nevét kaphatta -, illetve ahhoz épült falakhoz tartoztak. A külső rétegek vizsgálata egyértelműen igazolta, hogy a bástyának föld felett álló falai is voltak, s nevét a korábban itt álló föld védőmüvekről kapta. A bástya föld alatt levő termeibe a Tömlöcbástya kapuja mellett levő lépcsőn juthattak le (15. kép). E mellett azonban volt egy titkos, létrán megközelíthető lejárata is a bástyának, amelyen át - a falban vezető folyosókon haladva - a váron kívülre nyiló rejtekkapuhoz, illetve tovább menve, a föld alatti termekhez érhettek. A bástyának ezek a rész-