A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Szakál Ernő: Középkori kőfaragó szerkesztések
rétegsikjára rá kellett rajzolnia a konzolbordák irányát, hogy a bordaprofil ráhelyezésével és be rajzolásával megkapja azt az össze metsződésekből kialakuló kontúrt, melynek alapján azokat a kőből kifaraghatta. E bekarcolásokból azt látjuk, hogy ehhez a faragványhoz kontursablon nem készült. A fő geometriai konstrukciót a köre is felrajzolták, csak a bordaprof ilről készült sablon. Ez a bekarcolt vonalváz pontos adatokat adott a konzol bordadiszének alaprajzi megismeréséhez és a bekarcolt kör egy geometrikus rendszer méretadatát is közölte velünk. (kép 29.) A dél-kelet felé néző ablak szemöldök-kövének alsó sikján megmaradtak a felrajzolásnak azon vonalai, melyek a gazdagon tagolt profilnak olyan részleteit tartalmazzák, melyek nem e sikban vannak. A koncentrikus körök az oszlopfők profilelemeinek kiülését jelzi. Mint a konzolinditásnál láttuk, a profilt nem egy sablon segitségével, egy vonallal rajzolták a kőre, hanem azt kiszerkesztették, azon vonalak bekarcolásával, melyek a kőfaragó munkájához szükségesek voltak. Amint ugy vesszük e bekarcolásokat, mint egy erkély alaprajzának egy-egy megmaradt részletét, és azt geometriájában fogjuk m eg» u gy sokkal használhatóbb adatokat kapunk, mint amikor milliméter pontossággal felmérjük a profilt és egy kottázott koordinátarendszerrel rögzítjük annak vonalát. (kép 30.) Az erkélyszekrény dél-keleti oldalának megmaradt és megtalált töredékeiből rekonstruálhattuk az átvett szamárhátivek körív-középpontjait, és a fiálék tengelyeit. Sok türelemmel felmérve, rajzolva és visszaszerkesztve addig mentünk, mig megtaláltuk azt a kiindulási szerkesztést, mely a geometria következetességével elvezetett minket a részletekig. Az erkély homlokzatán az ablakok feletti szamárhátivek szélesebbek, mint az oldalt levők, ugyanazon magassági méretek mellett. A szélesebbek kiszerkesztése egy négyzetből, a keskenyebbeké az egyenlőszáru háromszögből indul ki. (kép 31.) Roritzer, Lacher és Dürertől megtudtuk azt, hogy a fiáié magassági méreteit az alapnégyzetből tetszés szerint emelhetjük ki, zömökebb vagy karcsúbb alakban. A siklósi gótikus erkélyt diszitő fiálék karcsúbbak az eddig ismertetetteknél. Törzsük és sisakjuk tiz-tiz alapnégyzetoldal magasságú. E fiálék nem állnak szabadon, mert még a sisakcsucsoknál is meghagyták egy összekötő nagy-tagot az alapsik és fiálécsucs között. Már az első felméréseknél kiderült az, hogy a sisakéleket diszitő kuszólevelek alulról felfelé arányosan kisebbedő távolságban vannak egymástői, és tömegükben is csökkenők a sisak összetartó éleinek arányában, nem egy kötött, négyzethálós rendszerben, hanem az ará nyosan csökkenő kiosztással, melyet Dürer mint szerkesztési módszert részletesen ismertet. E szerkesztések természetes nagyságú rajzai alapján a legapróbb kuszóleveles töredékeket a helyére tudtuk tenni az anastylosis -rekonstrukcióban, a kivitelezésnél. (kép 32.) Az erkélybelső boltozatának kivitelezési tervéből a szerkesztési vonalakat elhagytuk, mert a centrális geometriai módszer igy is világosan felismerhető. Vastagabb vonalakkal berajzoltuk azokat a töredékeket, melyek a bordaelágazásokat meghatározták. Az alaprajzból nem derül ki az, hogy a fel függesztett zárókőből felfelé ivelődnek ki a bordák, és a hármas, ipszilon alakú elágazásoknál visszatörnek és a sarkokban egymást keresztezve mélyen, a vállvonalig lefutnak. E konstrukcióból adódóan a boltozat oldalnyomása minimálissá vált, az ismeretlen mester szakmai tudásának bizonyságául. A bordaprofil geometriai szerkesztésében az egyenlő oldalú háromszög és a négyzet egyaránt szerepet kapott. A háromszögek a magasságot, a négyzet a részleteket határozta meg. (kép 33.) A magassági méretekben, az erkély nézeti képében is az egyenlőszáru háromszög elve érvényesül, meghatározva a konzol kifelé ivelődésének centrumait, az ablakszemöldökök magasságát, a lezáró párkányt, az erkélymellvéd vízszintes középvonalát, melyhez egy négyzetháló csatlakozik a kettős háromkarély motívumok részleteinek kiszerkesztéséhez. Az erkélymellvéd diszitő motívumát ugy
