A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Zámbori Ferenc: Az egri városrendezési tervek műemléki vonatkozásai

bői. E térkép az egri főkáptalan magánlevéltárában található 125 sz. alatt, a mikrofilm felvétele pedig az Országos Levéltárban 6516 sz. alatt. Természetes, több térkép is készült, ezek felsorolásától, kérem tekintsenek el az idő rövidsége miatt. A legrégebbi térkép tanulmányozása alapján megállapítható, hogy az úthálózat jóformán teljesen a mai utcavonalakkal esik össze. Még olyan kis részletek is, mint pl. a Dobó teret Keletről lezáró keskenyedő rokokóház (az un. Turi-ház) jellegzetes alaprajza, a Kossuth Lajos utca beszűkülése a Megyei Tanács után, a főtérre vezető utcák keskenyedésej, sőt pl. a Vécsey és Bárány utca sarkán álló kiugró házacska alaprajza is feltalálható. Mindössze a Liceum területe oszlik kis háztelkekre. Az 1690. évi és törökkori állapot. A régebbi állapot kielemzésére alkalmas az Eger háztelkeinek kiosztását rögzítő jegyzék (1629ből). E jegyzék 412 háztelek kiosztását hitelesiti és még 468 elhagyott, romos telekről beszél, öszszesen 880 házhelyről ad számot. E házhelyeknek a maiakkal való azonositása megkísérelhető. Azonban célra vezet az is, ha megnézzük, hogy a városba érkező szerzetes rendek, hol épitik meg templomaikat. A szerzetes rendek általában török mecseteket kapnak, lakóházakkal, s ezeket használják templomnak is. Kiosztott mecsetek álltak: a Kossuth L. utcában, a Ferencesek templomának helyén, a Dobó téren a minoriták rendházának helyén, a mai Bazilika helyén, a Széchenyi utcában a Ciszterci templom, valamint a Szent Anna kápolna és az utca északi végének tájékán. A Knézich Károly utcai Minaret mellett, a Szaicz Jeő utcában a mai szervita templom mellett. Ugyanígy rögzíthetők a törökök elmenetele után megmaradt hidak a Kossuth Lajos utca vonalában, a Dobó téren, valamint a Ráckapu közelében levő volt törökfürdő maradványai szintén a mai utcahálózathoz kapcsolódott. A város még korábbi állapotának feltárására háromféle adottsággal számoltak. Eger város látképei a XVI. századból, ezek ugyan ábrázolási részleteiben vitathatók, de a város alapszerkezete mindenesetre az ismert tényekre támaszkodik, s az a metszetekről leolvasható alapszerkezet igen jellegzetes Egerre és mai is meg van. További támpontot adnak a közkorból ránkmaradt, legalábbis okmányilag kimutatható, sőt helyi.cv is rögzíthető emlékek, épületmaradványok - a mai Bazilika helyén középkori templom állott, amelyet 1713 "ban bontanak le, - ugyancsak középkori templom állott a Rácz templom helyén, - az 1840 körül lebontott törökmecset, - a Belváros észak-keleti sarkán a Tavassy A. utcában feltárt épületmaradvány, amely valószínű; a kórház épülete volt. Végül, harmadik adatcsoportként fogadjuk el a térképeken egész pontosan követhető, de maradványaiban is kimutatható városfal adottságait. A városkapuk olyan erősen befolyásoló adottságok. A városkapik közül biztosan rögzithető: a Hatvani kapu a Lenin ut elején, a Rácz vagy Szent Miklós kapj a mai Rácz kapj téren, a Cifra kapu a Cifra kapj téren, a Makiári kapi az Álmagyar u. déli végén, a Martalóc vagy Serte kapj a Serte kapu u. keleti végén.