A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

(Kovács Béla beszámolója) Kovács Béla ásatása során a fennálló templom ENyi negyedében kb. 90 cm szélességű alapfalak kerültek elő. Az összefüggő északi falrészek a barokk kórusfeljárő lépcső alatt megszakítás nélkül csatlakoznak a fennálló nyugati falhoz, alapozási mélységük - az ásatáskor nullpontnak választott országos szintezési ponthoz viszonyitva - - 2,38 - 2,44 m. A feltárt alapozás három sor kváderkő alatt görgetett patakkőből készült. A déli alapfalrészek csak nyomokban kerültek elő: amikor a valamikori román templomhajó DK-i sarkában sirüreget építettek, amikor az orgonakarzat pilléreit lealapozták, a templom déli falának már korábban megsemmisítették. A hajó belső mérete 8, 50x6, 30 m. Keleti feléhez 3, 50 m szélességű, 3,70 m mélységű félköríves apszis csatlakozik. A kis templomot méretei, a magyarországi gyakorlatból általában ismert elrendezése is az egyenlő oldalú háromszögre alapozó szerkesztése alapján a XIX. század utolsó harmadára keltezném. A templom nyugati oldalfala egészen az oromzat magasságáig fennáll. A fal alsó felének kőrakása bolygatottnak látszik, s világosan megmutatkozik, hogy toronyépítmény csatlakozott hozzá. A homlokzat felső felének gondosan kivitelezett kváderfalazásából az látszik, hogy a torony felső része nem épült egybe a templom homlokzatával. A régészeti kutatás során előkerültek a torony alapfalai: a 4, 30x3, 00 m-es belvilágu, saroktámpilléres toronyépítmény falvastagsága 110-160 cm. A falak vizsgálatából nyilvánvaló, hogy a torony a XV. századig állt, amikor déli falának felhasználásával ui. gótikus torony épült, lényegében a régi torony tagolásának megfelelő módon, alsó része négyzetes, felsőrésze nyolcszögü hasáb. Hasonló tornya volt a szegedi Szent Demeter templomnak, amelynek alsó, négyzetes alapú részét Cs. Sebestyén Károly, építőanyaga alapján a XII. századra, felső, nyolcszögü hasábját pedig több toulousei ês languedvei (Saint"Sémin, l'église des lacobins; Grenade, Saint Felix-de-Caraman) toronyhoz való hasonlósága alapján a XIII. század első felére, vagy közepére keltezett. Ugyancsak a XIII. század közepén épült a somogyvámosi templom négyszögéből nyolcszögü hasábba forduló tornya. Nagy Zoltán, Gerevich Tibor nyomán ennek a toronytipusnak magyarföldi kiindulópontját a kalocsai székesegyház négyzeti tornyában látja, s az aracsi romtemplomra és a felsőőrsi prépostságra utal, mint analógiákra. Gyöngyös patán a torony nem épült egyszerre a templommal. A román templomban előkerült a Kegyúri karzat egyik tartópillérének alapja, a másik pilléralap a XV. századi toronyépítés alkalmával semmisült meg. Ha szabad az alapfalakból valamilyen összefüggést megállapítanunk, a torony építésével egyidősnek tartanám a templom északi oldalához kapcsolt, kétszakaszos, támpilléres kápolna építését. Meg kell kísérelnünk a rendelkezésre álló történeti anyag alapján datálni ezt az építési periódust. A falu birtoklástörténetében lényeges mozzanat, hogy II. András király a patai várföldekből 1234-ben jelentős méretű birtokokat adományoz Patán, Pélyben, Tarjánban az Aba nembeli Sükkösdfia Demeter főétekfogő mesternek. Demeter utódai - a lipóci Nekcseik - ezidőtől zavartalanul birtokolják Patát, ők a falu kegyurai. Részben ehhez az eseményhez kapcsolnám a templom bővítését is. A másik mozzanat a tatárjárás (1241), amikor a Mátra lábánál előretörő tatárok letarolják Pata környékét is, elpusztítván a várhegyen a főes per ess ég Szent Péter templomát. A tatárjárás után, tehát a XIII. század derekán adva van egy átépitési igény, amely a század harmincas éveiben bekövetkezett