A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Havassy Pál: A műemléki jelentőségű területek helyreállításának speciális irányelvei

A domborzati viszonyok segítségével vizuálisan feloldjuk, átfogjuk, magunkévá tesszük a várost; mig utcái között - különösen, ha azok szűk légtérarányuak - csak egyegy részélmény birtokosai lehetünk, s nem is biztos, hogy ezek az élmények pszichikailag mindig kedvezőek. A város néha fölénk tornyosul, a város néha elnyom. Az elmondottakbői adódik, hogy akkor a mi városunknak valamiféle magasan kvalifikált értékkel kell rendelkeznie, ha hiszünk kedvező benyomásaink helyességében, mert hiszen Székesfehérvár, mint említettük, tájkép előnyökkel csak kevéssé rendelkezik. Mik tehát ezek a rejtett értékek? Mint tudjuk, a fejedelmi szállás családi hagyományai kiemelt szerepet juttattak a településnek. Az Esztergomban uralkodó Géza fejedelem már ide temetkezett. Kétségtelen, hogy a mocsarak közé helyezkedő település legelsősorban védelmi előnyöket hordozott. De mégsem hanyagolhatók el a dombos terepalakulat nyomai, a város egyes részei között még ma is észlelhető szintdifferenciák vannak, amelyek még az állóvizekkel, mocsarakkal átszőtt és a település céljaira kezdetben felhasznált négy dombra utalnak. Ezek közül az egyiken helyezkedik el a mai Belváros. Szerepük jól érzékelhető a mai városképben; a talajsik enyhe mozgása az utcaképet és az együtteseket változatossá teszi. Szuggesztívebbé lesz a székesegyház amugyis monumentális tömege. Fellépteti, majd lebuktatja a dombtető mögött a házsorokat. Távolról, Fehérvár megközelítésekor, e finom, halk változatosságu tájképi elemek kevésbé érzékelhetők. A város a különböző nézőpontokból szemlélve a szépvonalu tornyok és sisakok, valamint az uj lakótelepek üde színfoltjainak ortogonális egymásra vetülésében érvényesül. A nemesen szép városkontur nyugodt egyszerűséggel fekszik a sik talajon. Budapestről a 7. számú útról közelítve meg talán csak az Öreg-hegy dombjáról adódik némi rálátás a megérkezés előtti percekben. Es ebből az irányból gépkocsin vagy vasúton érkezve, elsőnek üdvözli a látogatóit a magyar ipari építészet egyik remeke:a Könnyűfémmű remek csarnoka és épülettömege. De bármilyen kevéssé erőteljesen tagozott legyen is a táj, hatása mindenképpen érvényesül a településen: jellemzői meghatározzák a település arculatát,hatással vannak szerkezetére. A domborzati és vízrajzi viszonyok beleszólnak az úthálózat, a teresedések kialakításába; a terepadottságokhoz igazodnak a védelmi létesítmények. Az igy megépült vár, a város és várfalak további konzekvenciákat rejtenek; ezek többek között megint hatnak az utcák vezetésére, és igy tovább. Tehát nem véletlen, hanem a sajátos terepadottságok müve volt Fehérvár városának - Alba Regia t, tk - a városfalak által meghatározott jellegzetes, nyújtott tömlőszerü alaprajzi formációja. A két főútvonalnak: a palotainak és a budainak optimálisan megválasztott vezetése megadta a kapu helyét a falakon, s ezzel Fehérvár belső városmagjának városszerkezeti adottságai nagyrészt meghatározottaknak tekinthetők. A formában értékelhető tartalom, a kibontakozó élmény egyre gyakrabban jut szerephez - és kell, hogy szerephez jusson - a megnövekedett szabadidő, a terjedő turizmus vonatkozásában. De nemcsak ezen az egyszerűbb praktikum-oldalon fontos ez nekünk. Analóg módon a humorral, ahol ez a fontos emóció nemcsak gyakorlati téren igen hasznos, hogy pl. segit a visszásságok leleplezésében és hogy a nevetségesség öl, hanem végülis betetőzi az emberré válás folyamatát, éppjgy az érzék és érdeklődés a történetiség iránt, tul a vidám turistáknak nyújtott programokon lassan érvényesíti hatását az ember belső világában, megnemesiti és kibontakoztatja az erkölcsi-etikai adottságokat. Ezek törekvéseink belső céljai.