A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Tilinger István: A magyar műemlékvédelem eddigi útja, fejlődése

mérjük. 30 év tapasztalatai alapján azonban elérkezettnek érezzük az időt, hogy maradéktalanul érvényt szerezzünk műemlékeink fennmaradását célzó törvényeinknek. Védett műemlékeink száma 8304, ebből 1864 minden körülmények között érintetlen egészében fenntartandó műemlék, 5323 kisebb, főleg belső átalakításokat tűrő müemlékjellegü építmény, 1116 város képi jelentőségű épület. A védett épületek 49%

_

a állami tulajdonban van, 31%~a egyházi tulajdonban, 20%-a személyi tulajdonban. Az épületállomány értékére csak egy jellemző adatot említek: az állami és szövetkezeti tulajdonban levő 1541 védett lakó- és középület állóeszközállományértéke közel 25 milliárd forint. Forintban mérve is jelentős értéket képviselnek műemléképületeink: eszmei értékük, nemzeti művelődésünkben játszott történelmi, esztétikai nevelő, művészi szerepűkből folyó értékük pedig pótolhatatlan és felbecsülhetetlen. Védelmükön, megőrzésükön őrködik a műemlékvédelem hivatalo's szervezete. A hivatalos gondoskodás elsőrendű feladatait a hivatal felügyeleti osztálya látja el területi felügyelői utján, akik e felelősségteljes munkájukba a társosztályok szakembereit is bevonják. A m Uem léknyilvántartás hoz elengedhetetlenül szükséges tudományos információk begyűjtése, a helyreállításokat előkészítő történeti, művészettörténeti és régészeti kutatások szervezése és lefolytatása a tudományos osztály feladata. Ugyanez az osztály irányítja a fa, kő- és falképrestaurátorok munkáját, s ellátja a kutató munkához elengedhetetlenül szükséges könyvtárfejlesztést, a dokumentumtár kezelését. A helyreállító tevékenység egy helyen történő komplex és összefogott megvalósítása érdekében a hivatal saját tervezési és ki

vitelezési osztállyal is rendelkezik, a munkák tervszerűségét és a szerteágazó munkák összefogását biztosítja a terv és koordinációs osztály. Nem lehet az intézmény feladata

, hogy minden műemléki helyreállítást maga végezzen el, csupán az, hogy a legjelentősebb műemlékek megóvásának példaszerű megoldásával, igényes restaurálásával bemutassa helyreállítási elveinek gyakorlati megvalósítását. Az állami és tanácsi tervezőintézetekben folyó tervezési munkákban a műemléki elvek érvényesítését, a kiviteli munkák szakszerűségét a müemlékfelügyeleti osztály dolgozóinak folya~ matos ellenőrzése és konzultációja biztosítja, ugyancsak az ő hatáskörükbe tartozik,az építési engedélyezések során az egyes emlékek helyreállításához készített tervek, a műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területeken végzett építési munkák, uj beépítések előzetes szakhatósági minősítése. A megújuló magyar műemlékvédelem egyik alapvető felismerése volt, hogy társadalmi háttér nél. i nincs eredményes védelem. A törvények erejével,

hatósági rendelkezésekkel ki lehet kényszeríteni a műemlékek fenntartását, állagvédelmét, helyreállítását, azonban azt is világosan kellett látnunk, hogy értő és múltjának emlékeit féltve őrző közösség társadalmi igénye nélkül a hivatalos munka elszigetelődik, a műemlékekre forditott milliók teherré, a műemlékek védelmét szolgáló hatósági intézkedések nyűggé válnak. A műemlékekben rejlő történelmi, esztétikai tartalom ismerete nélkül a védelem minden tisztes törekvése értelmetlen. A társadalmi tudatformálást szolgálják az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársainak tudományos és népszerűsítő közleményei, a sajtóban, rádióban, televízióban elhangzó műemléki előadások, beszélgetések, a helyreállítási munkákat, egy-egy régi műemléket bemutató filmek és kiállítások. A társadalom mozgósítását segítik elő a Műemléki Albizottságok, amelyeknek tagjait országos értekezle teken informáljuk az elvégzendő feladatokról, a feladatok megoldásának igényes módszereiről, cserében pedig azt várjuk tőlük, hogy benne élve a saját környezetükben, időben jelezzék a szűkebb hazájukban