Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Barcza Géza: Műemlékvédelem és idegenforgalom

dők környezetének zöldterületi fejlesztésére, a sportolásra alkalmas Duna-szakaszok rendezésére, a budai erdők parkerdőkké alakitására, a hétvégi üdülésre alkalmas települések fejlesztésére született határozat. Ugyancsak 1971-ben került elfogadásra a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési terve, melyben meghatározást nyert, hogy mely helységeket - köztük Egert is - kell idegenforgalmi szempontból nemzetközi - és egyben országos - jelentőségű hellyé fejleszteni. A Ráckevei Duna és üdülőkörzete regionális rendezési tervét 1973-ban hagyta jóvá a kormány, melyben Budapest főváros és agglomerációja egyre növekvő üdülési, idegenforgalmi és vizisportolási igényeinek kielégitésére született elhatározás. A kormány által jóváhagyott valamennyi regionális tervben meghatározásra került - hogy "az ottlevő műemlékek feltárására, felhasználására, helyreállítására és védelmére, a jellegzetes falu - és városképi együttesek megóvására fokozott gondot kell forditani és lehetővé kell tenni, hogy azokat az érdeklődők széles körben megismerhessek." Idegenforgalmi szempontból a kiemelt régiók mellett nagy jelentősége van a tranzit utvonalaknak is, ahol egy-egy kiemelkedő értékű műemlék helyreállításával az országon átutazók idegenforgalomba történő bevonására is módot lehet találni. A területfejlesztés irányelveiről szóló 1971. évi kormányhatározat megállapítja, hogy a bel- és külföldi idegenforgalom gyorsütemű növekedése a területfejlesztés elé uj feladatokat állit, s az e területen jelenleg fennálló feszültségek csökkentése és az uj igények kielégítése érdekében szükségesnek tartja, hogy folytatódjék az idegenforgalmi adottságokkal, vonzerővel rendelkező területek, települések feltárása, és jellegüknek megfelelő - a természeti, műemléki, építészeti értékek megőrzésével egybehangolt - idegenforgalmi fejlesztése. Vagyis a regionális tervekkel nem rendelkező területek idegenforgalmi fejlesztésére is szükség van. E területek fejlesztésénél a sajátos adottságokból kell kiindulni, ezen belül jelentős szerepet kapnak a történelmi multu városok, a borvidékek, a táji adottságok és a gyógyforrások. A kedvező fekvésű és természeti adottságú helységek regionális üdülési bázisokká, kiránduló központokká való fejlesztése fontos feladat, melyben a műemlékek szerepét nem lehet elhanyagolni. Bár Magyarország műemléki anyaga szerényebb és szegényebb a szerencsésebb történelmű szomszédos országokénál, mégis olyan sajátos vonzerőt képvisel, amely nemcsak a belföldi, hanem a külföldi turisták érdeklődését is képes felkelteni és azt lekötni. A külföldi turisták érdeklődésére elsősorban a római kori és a török-kori műemlékeink számítanak, melyek a tőlünk északabbra fekvő országokban nem találhatók. A sajátosan magyar népi építészet emlékanyaga főleg a nyugatról jött turisták számára hat kuriózumként. A belföldi turizmus szervezésénél, tul a kifejezetten idegenforgalmi célokon a műemlékek nevelő, tudatformáló hatásával, közművelődési szerepével is számolunk. A nemzetközi turizmus szervezésénél a gazdasági jelentőség mellett annak politikai kihatását is figyelembe vesszük. Nem közömbös ugyanis számunkra, hogy az idelátogató külföldi milyen véleményt alakit ki a szocialista Magyarország politikájáról, kultúrpolitikájáról, egyházpolitikájáról, látva életünk mindennapjait s bennük a megóvott, helyreállított és hasznositott műemlékeket is. Valamennyi műemlék idegenforgalmi látványosság, megóvásuk tehát idegenforgalmi érdek is. A műemléki helyreállítások során azonban a tudományos hitelességre törekszünk, a helyreállítások módját és mértékét vélt idegenforgalmi érdekek nem befolyásolják, mivel meggyőződésünk, hogy a történetileg hitelesen helyreállított műemlék lehet a kulturált idegenforgalom tárgya. Műemlékvédelmünk a helyreállítások tervezésénél, üteme zésénél elsősorban a műemléki értékből indul ki. de mindig figyelembe veszi az idegenforgalmi érdekeket is. Erre egyébként a kormány regionális