Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Vonsik Gyula: Magyarország 30 éves a szocializmus építésének útján

foglalkoztatottak száma 21 %-ról 40% fölé emelkedett. A munkásosztályon belül pedig jelentősen megiz mosódott az ipari munkásság, az összes munkások több mint 60%-át reprezentálva. A harmadik nagy lépés a társadalmi struktúra változásában a mezőgazdaság szocialista átszervezésével történt meg 1959-1961 között. 1962-ben már a társadalom összes szántóterületének 96%-a tartozott a szocialista szektorhoz. Amig a földosztás a kistulajdonos parasztság számát gyarapitotta, addig a szocialista átszervezés a szövetkezeti tulajdon létrehozásával a parasztságot is a szocialista tulajdon alapjára helyezte. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népesség több mint 95%-a tulajdonviszonyát tekintve a szocialista szektorhoz tartozik. A változást szemléletesen mutatja a következő táblázat: Munkás -alkalmazott Szövetkezeti tag Kisárutermelő Tőkés A társadalmi struktúra változását szemléletesen mutatja a szellemi dolgozók arányának változása. A régi rendszer belső törvény szerűsége volt, hogy szellemi dolgozó általában csak szellemi dolgozó gyereke lehetett. Ezzel szemben az apák eredeti foglalkozását nézve az elmúlt 30 évben az összes szellemi dolgozó közül Értelmiségi gyerekből lett 14,3% Egyéb szellemi dolgozó gyerekéből 20,3% Munkás gyerekből 39,0% Mezőgazdasági dolgozó gyerekéből 25,8% Egyéb foglalkozású gyerekéből 0,6% 100% Ez az arány annál is fontosabb, mert a szellemi dolgozók száma több mint ötszörösére nőtt az 1949. évinek. A nagy forradalmi akciók időszaka és a vele együttjárő gazdasági-politikai változások az 50-es évek végére befejeződtek. A szocialista épités uj szakasza kezdődött a 60-as évek elején. Befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása és megkezdődött a szocializmus teljes felépítése. Szocialista épitőmunkánk uj szakaszára megtermékenyitően hat korunk nagy eseménye: a tudományos-technikai forradalom. A két forradalmi változás összekapcsolódása csak gyorsitja az emberről való gondoskodást. A fejlett szocialista társadalom jellemzője, hogy benne az egyéni és társadalmi érték nem áll szemben egymással, vagyis a néptömegek és vezetők, az egyes társadalmi rétegek és az össztársadalom érdekei egybeesnek. A társadalom épitése uj szakasza olyan elemi erőket kapcsolt be az épitőmunkába, mint a kollektivizmus, szocializmusért érzett felelősség stb. Szociális változások Az emberről való gondoskodás az anyagi jólét növekedésén tul lemérhető elsősorban a szociális és egészségügyi helyzet változásán. A szocialista épités megkezdésekor Magyarország lakásviszonyai nagyon rosszak voltak. Az amúgy is elmaradott lakásépítést tetőzte a II. világháború rombolása. A helyreállítás é3 a szocialista épités első éveinek nehézségei lehetetlenné tették szinte egy évtizedig az elmaradottságon 1949. 1974. 46% 82,0% 0% 14,6% 49% 3,4% 5% 0,0%