Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)
Weber-Mariazell, Kurt: Új műemlékvédelmi eljárás: az építészeti modellfilm
Különös megtisztelés részemre, hogy itt Egerben, Önöknek Hölgyeim és Uraim a műemlékvédelem legújabb módszeréről előadást tarthatok: a tervezett uj épületek beépülése a környezetbe. A grazi techn. főiskolák Hanus Wagula tanár és én hivtuk életre az "Épités zeti modellfilm kutató intézetet". Ez a kutatóintézet tudományos módszerekkel dolgozik (matematikai pontossággal) és minden megtervezett épületet ugy jelenit meg, mintha már készen volna. A filmen az épületterv egészen valósan van megjelenítve, a már létező épületek mellé és a környezetben: nemcsak lépték-mérték szerint, hanem még fény - és árnyékhatások is megjeleníthetők - fény - és árnyék ébresztik igazán életre az épületeket, igazolják plaszticitását és az "idő faktor" is elsősorban figyelembe vehető ( s ez ennek az eljárásnak-módszernek különlegessége). Az idő, ami arra szükséges, hogy egy építményt "megéljünk", "megérezzünk", átélhessük. Látva belső kiképzését, s hallva is átlépegeti az ember a teret: érzékeli léptei számával, amivel megközeliti az épületet, fülével érzékeli a belső tér távlatait, mint egy Echolot készülékkel. Érzékeli - tudat alatt - az "idő faktor" -ral. Szemével felméri az ember a környezetének tárgyait: a táj távlatát, mindent saját nagyságához viszonyit. Megkülönbözteti - összehasonlítja - az épületeket, az építésnél "saját" mércéjét alkalmazza, s ismét mindég benne van az ember - minden ajtóban, ablakban, diszitőelemben. A harmóniát - lendületet - arányokat méri fel az emberi szem és igy minden szépség megállapítható. De ha az összhang nem teljes, a ritmus hamis, az arányok rosszak, ez sérti a szemet, valami tökéletlent látunk, s mondjuk is mindjárt: "Ez nem szép". A műemlékvédelemben azon igyekszünk, hogy régi, különösen értékes, de ujabb épületeket is nyilvántartsunk, óvjunk és restauráljunk. Legtöbb esetben nemcsak régi, tiszteletreméltó épületek és emlékművekről van sző, hanem szép "esztétikailag "értékes építményekről is. Nos az építészeti architekturális filmmodell módszereivel, minden uj tervezést a műemlékileg védett környezetbe integrálhatunk. Uj épületek, ráépítések vagy beépítések már a tervezés időszakában ugy jeleníthetők meg, mintha a tervezett építmény már készen állna előttünk. Előre látjuk az elkövetkezendő valóságot ! S nem lesz már felesleges vita a műemlékvédők, müemlékgondozők, müemlékrongálók, építészek, építőmesterek, munkások és polgárok között: Mindannyian a mozivásznon megláthatják, megélhetik a megvalósult épületet. A lesötétitett terem nyugodt légkörében elfelejtjük a nehezen olvasható tervrajzokat, perspektívákat és képrajzokat. A gyakran elkészített kis modellek is inkább játékszerként hatnak: nem mindenki tudja magát az ilyen modellekbe beleélni ugy, amint az szükséges volna. Az ember ilyen modellek megérintésénél önkéntelenül saját kezét is látja, s ezért látszanak a modellek játékszereknek. Nos, mielőtt egy ilyen filmet levetítenénk, amely film egyébként az ilyen doku mentfilm lehetőségeit bemutatja, szeretném, ha egy - a fővárosunkra, Bée s ra vonatkozó - tájékoztatásomat meghallgatnák: Bécsben kb. 6 éves elkeseredett harc dul: A Ballhausplatzon és Minoritaplatzon levő alsó-ausztriai kormányzósági épületeket akarják bővíteni. A Hofburg, a köztársasági elnöki rezidencia és a Miniszterelnökségi épületek közötti beépítetlen területre kellene egy kormányhivatalt emelni az alsőausztriai kormányzóság részére. Sem a felelős építtető, az alsó-ausztriai kormány és tanácsadói, sem a megfelelő bécsi városi tanács felelős szervei, sem a köztársasági elnöki hivatal felelősei 6 év alatt nem tudtak megegyezni az épületre vonatkozóan. Mivel olyan épület-együttesről volt sző, amely az elnöki palota, miniszterelnökségi épületek, Minoritaplatz közvetlen közelében épülne fel, kilátástalan volt a megegyezés.
