A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

A helyreállítás során az épület alaprajzi rendszere szinte változatlan maradt, az épület falszer­kezetének csak 7%-át kellett funkcionális okokból eltávolítani. A rendelő a szomszédos romos magtár alapjainak felhasználásával épült, mai szerkezetekkel és formával, a fő épülethez nyaktaggal csatla­kozva. A szép, klasszicista izü népi műemlék és az uj toldalék jól megfér egymással. A helyreállításkor az épület szerkezetel alig változtak. A vályogfal változatlanul megmaradt, csu­pán az átázott, pusztulófélben lévő falkoronák kerültek vályogtéglával kiegészítésre. A ház északi fala teljes hosszában téglából újjáépült, egyrészt azért, mert műszakilag amugyi s tarthatatlan állapotban volt, másrészt itt kerültek elhelyezésre a vízvezetéki csövek. Eredeti állapotában megmaradt a szabadké­mény, még rendeltetése sem változott. Az épület összestüzelőberendezése ebbe torkollik.A szabadké­mény boltozatát a konyha légterétől átlátszó üvegmennyezet választja el. A jó talajviszonyokra való te­kintettel az épület vályogfalai tökéletesen szárazak, igy utólagos szigetelésre nem volt szükség. Termé­szetesen uj burkolatok készültek: a szobákban svédpadló, a konyhában és váróban müanyaglakk-bevonatu téglaburkolat, a többi helyiségben mozaiklap. Az épület terveit - szerény közreműködésemmel - Mendele Ferenc Ybl-díjas épitész készítette. A helyreállítás óta eltelt mintegy tíz éve az épület zavartalanul működik. A vitkai helyreállításból az in­situ megőrzésekre vonatkozóan számos elvi következtetések vonha­tók le: olyan rendeltetést kell választani, ami az épület jellegének leginkább megfelel. A helyreállítás során az épület alaprajzi rendszerét meg kell őrizni, erre legtöbbször van is lehetőség. Nem kell félni a modern toldaléktól, ha az a faluképileg jellemző fő nézetből nem látszik. Megengedhető uj nyilasok ki­képzése az alárendeltebb homlokzatokon. A korszerű szerkezetek, anyagok és épitőtechnika jól megfér a népi műemlékkel, s annak használati értékét nagyban növeli. A gondos tervezés és ezzel egyenér­tékű helyreállítás után teljes lakőértékü lakás létesithető. Népi műemlékek lakóház céljára történő korszerűsítésének további széleskörű lehetőségei vannak. Nagyon érdekesek Mendele Ferenc hollókői tervei azon épületek lakásainak korszerűsítésére, amelyek távlatilag is személyi tulajdonban maradnak és funkciójuk nem változik. Hollókőn sok az alápincézett ház, ez a kétszintes lakások kialakításának szellemes lehetőségét kínálja. A bemutatott terv elvi vonat­kozású, hiszen megvalósítására egyelőre aligha kerülhet sor. A korszerűsítés ugyanis nem olcsó dolog (ha nem is feltétlenül drágább egy uj ház létesítésénél), a tulajdonosok tehát - a már emiitett tudati okoknál fogva sem - hajlandók annak elvégzésére. Állami költségen pedig a személyi tulajdonban maradó házakat egyelőre nem korszerűsíthetjük. Másként állunk a fa - és paticsszerkezetü épületekkel. A z ilyen helyreállított volt lakóházak ren­deltetése rendszerint változtatásra szorul, legtöbb esetben múzeumi célt szolgál. Szalafőn állítottunk ugyan helyre lakásként boronaházat, öreg lakója ma is használja, ez azonban kétségtelenül átmeneti állapot. Ha Zsoldos bácsi egyszer meghal, senki nem akad, aki az ottani lakáskörülményeket elfogadná. Ezt nem is kivánhatjuk. A szalafői keritett ház előbb-utóbb múzeummá válik. A helyszinen helyreállított volt lakóházak uj rendeltetésére sok lehetőség kínálkozik. Hollókőn már eddig is létesült bennük turista ház (igényesebb és igénytelenebb kialakítású egyaránt), posta, szolgáltatói ház, orvosi rendelő, múzeum. Jelenleg épül az étterem és a tisztasági fürdő. Tervezünk tanácsházát, óvodát, ifjúsági klubot és könyvtárat, nyugdíjas klubot, népművészeti alkotóházat, tanácsi továbbképző tanfolyam központját, élelmiszerboltot. Az ország többi részében más rendeltetésű helyreállított népi műemlékek is vannak. Tihanyban idegenforgalmi kirendeltséget létesítettünk és most épül a valuta beváltó,

Next

/
Oldalképek
Tartalom